Károly herceg erdélyi búvóhelye nem egy főúri kastély

Borítókép: Károly herceg erdélyi búvóhelye nem egy főúri kastély
Károly herceg egyik kedvenc desztinációja Erdély, azon belül is zalánpataki magánháza. Érdekes adalék, hogy amikor II. Erzsébet fia épp nem tartózkodik a helyszínen, akkor az épületegyüttes kapuit a nagyközönség előtt is szélesre tárja.Ennek köszönhetően bárki megtapasztalhatja azt a kényelmet, ami kicsit ellentmondásos: hercegi, mégis mindenféle úri allűrtől mentes.

Ezt a cikk eredetileg az Otthonok és Megoldások 2020. nyári számában jelent meg. A magazin május 26-tól kapható az újságárusoknál, és sok más érdekes és hasznos témát is találsz benne építkezésről, felújításról, lakberendezésről, kertészkedésről, otthonszépítésről.

ÉRTŐ KEZEK

A ház autentikus, felújítása során kifejezett törekvés volt, hogy ne legyen észrevehető, hogy mai anyagokkal történt az ingatlanok korszerűsítése, amelyeket apránként vásárolt fel a herceg barátja, gróf Kálnoky Tibor és felesége, Anna. A néhány évvel ezelőtt befejezett renoválás Kálnokyéknak olyan jól sikerült, hogy ránézésre úgy tűnik, mintha az épületek finoman és fokozatosan öregedtek volna, közelmúltbeli beavatkozás nélkül, amitől az egész komplexum harmonikus és nagyon is szerethető. A benyomáshoz hozzájárulnak az eredeti erdélyi bútorokkal, régiségekkel és textíliákkal berendezett szobák, illetve sokat javít a helyzeten, hogy az enteriőrt nem terhelték oda nem illő tárgyakkal, televízióval és egyéb modern kiegészítőkkel.

A JÖVŐ A MÚLTBAN KERESENDŐ

Károly egy 1998-as látogatása során szeretett bele az erdélyi tájba, és amikor teheti, idelátogat egy kis töltekezésre. Általában május végén, június elején helikopterével érkezik a helyszínre. Látogatásának időpontjául azért a kora nyarat választja, mert a vadvirágok ekkor pompáznak teljes szépségükben a réteken. Itt érdemes megjegyezni, hogy Erdély rétjei, kaszálói roppant látványosak, a növényfajok hatalmas változatát vonultatják fel, miután nem jellemző, hogy errefelé növényvédő szereket, gyomirtókat használnának. Ha pedig valaki, akkor Károly rajong ezért a régimódi szemléletért és az olyan tradíciókért, hogy a gazdák kézzel kaszálnak, lovak által vontatott szekerekkel szállítmányoznak az utakon, de kedveli azt is, hogy az itt élőkre egyáltalán nem jellemző a túlfogyasztás. Szerinte ez a mai világban olyan érték, amit mindenképpen érdemes megőrizni, lévén: ez a mentalitás lehet bolygónk jövőjének a záloga.

SZEMLÉLETFORMÁLÁS

Amikor 2015-ben Károly herceg alapítványa javaslatot tett arra, hogy hogyan lehetne a hely értékeit megőrizni, a jelenlegi faluképet, a település báját megtartani, érték olyan vádak, hogy skanzenné akarja formálni a területet. Szándéka azonban csupán jobbító volt, amikor azt javasolta, ne aszfaltozzák le az utakat, ne építsenek modern stílusú házakat. Pályázatai is ezt a célt szolgálják, amelyek a helyieket arra sarkallják, hogyha változtatnak házaikon, azt igényes, helyi alapanyagokból tegyék. A herceg nem csak beszél róla: alapítványa szervezésében ingyenes tanfolyamokon való részvételt is kínál. Ezeken a történelmi épületek felújításáról, restaurálásáról, a régi szerszámok és építőanyagok használatáról, a történelmi jellegű épületek szerkezeti javításáról, illetve megerősítéséről lehet behatóbb ismereteket szerezni, ami példaértékű kezdeményezés.

Károly rajong az olyan tradíciókért, hogy a gazdák kézzel kaszálnak, lovak által vontatott szekerekkel szállítmányoznak, de kedveli azt is, hogy az itt élőkre egyáltalán nem jellemző a túlfogyasztás.

MÚLTIDÉZŐ TÁRGYAK

A zalánpataki vendégházak belső kialakítása a grófné, Kálnoky Anna munkája, melyet a herceg felkérésére végzett. Kálnoky grófné nagy figyelmet fordított a tárgyak közötti összhang megtalálására. A bútorokat a környező és távolabbi erdélyi falvakból gyűjtötte össze. Ezek felújításra szorultak, a munkát a grófi család saját műhelyében végezték. (A műhelyben fafaragásban és asztalos munkában jártas szakemberek dolgoznak, akik a mesterséget szüleiktől, őseiktől tanulták, generációkon átöröklődött a tudás.) A szőnyegeket Kálnoky Anna tervezte, melyeket Sepsiszentgyörgyön szőttek meg. A szőnyegek színe a kárpitanyagokhoz igazodik. A perzsaszőnyegek régi Erdélyben használt darabok.

Ha kíváncsi vagy a menedékház fotóira, kattints a galériára!