Sok szülőben merül fel a kérdés, hogy a karantén utáni helyzet megfelel-e egy nyári szünet utáni visszaszoktatásnak. Fábián Henriette kifejtette, hogy egy veszélyes járvány miatt következett be az óvodák bezárása az évnek annak a szakaszában, ami az óvodai élet egyik legizgalmasabb időszaka. A nyári szünetet megelőzi az egyre növekvő évvége-hangulat, a közös évzárás, a búcsú, a nagyok elballagása. Több lehetőség van a találkozásra a társakkal, nyáron az óvodai összevont csoportokban, vagy óvodán kívül, játszótéren lehetnek együtt a gyerekek, amire most nincs lehetőség.

Azzal is számolni kell, hogy a vírushelyzet és a karantén új tapasztalatokat jelent a gyerekek életében is, a szorongásaikat, élményeiket ugyanúgy “visszaviszik” az óvodai csoportba, ahogy korábban minden más életeseményüket. Abban különbözik ez a helyzet az eddigiektől, hogy itt egy közös alaptapasztalata van a gyerekeknek (karantén, illetve vírusveszély), így ennek a témának a megjelenésére is számítani kell. Ennek ellenére egészen biztos, hogy a gyerekek némi átmenet után könnyen vissza fognak szokni az óvodai életre. Érdemes őket felkészíteni erre, ha már tudjuk az óvodakezdés pontos idejét: fel lehet idézni a régi emlékeket, láthatóvá lehet tenni a gyerekek számára a hátralévő időt: ikszelhetünk a naptárban, téphetünk egyet az erre a célra készült papírvirág szirmaiból.

Nagyon fontos, hogy kerüljük a negatív kommunikációt és az óvodával való fenyegetést: az olyan megjegyzésekre, mint “alig várom, hogy visszamenj az óvodába”, "majd az óvónéni megnevel” semmi szükség. Felmerülhet az is, hogy ha a bezárt szülők között megnőtt a feszültség, ezek a konfliktusok a gyerekekben is nyomot hagynak. Ilyenkor van-e valami stratégia, amivel a gyerekek szorongásait csökkenteni lehet? Nos, Fábián Henriette szerint elsősorban azzal, hogy a szülők egymás között rendezik a konfliktusaikat, lehetőleg nem a gyerek jelenlétében, ami most tényleg nagy kihívás, de nem lehetetlen. A szülők konfliktusai egy gyerek számára mindig feszültséget jelentenek és nem várható, hogy egy gyerek ezzel megküzdjön.

Segíthetünk a gyerek számára érthetőbbé tenni a helyzetet azzal, ha röviden elmagyarázzuk, hogy veszekedtünk és ez előfordul a felnőttek között is. Fontos, hogy elmondjuk neki, hogy átbeszéltük egymással a dolgokat, és már minden rendben van. De a legfontosabb, hogy mindig mondjuk el neki, hogy az egész nem miatta történt. Mivel a gyerekek gondolkodása énközpontú, hajlamosak magukra venni sokmindent, és bűntudatot érezni miatta.

Miért rendezd be úgy az otthonodat, mintha egy óvoda lenne: 5 furcsa tipp: