Sok szülő gondolja azt: azzal tanítja meg leginkább a gyerekét jól bánni a pénzzel, ha minél előbb rendszeres heti vagy havi apanázst juttat neki. Aki pedig nem ad, könnyen érezheti úgy, hogy ezzel elmulaszt valamit, nem tesz eleget azért, hogy felkészítse a gyereket az életre. Holott önmagában azzal, hogy kezébe adtuk a pénzt, még semmit sem tettünk azért, hogy értelmesen költse el, jól ossza be vagy ésszerűen spóroljon vele. Rédei Zsuzsanna pedagógiai szakpszichológus szerint szülőként jogunk van eldönteni, élünk-e a zsebpénz lehetőségével: “Adhatunk zsebpénzt és kitűzhetünk a gyerek elé célkitűzéseket, de jó, ha közben tudatában vagyunk: a gyerek elsősorban a pénzzel kapcsolatban is a szülői mintához fog viszonyítani. Leginkább az fogja befolyásolni, hogy a gyerek mit tesz a zsebpénzzel, hogy mi magunk hogyan bánunk a pénzzel. Amikor egy gyerek azt látja, hogy a szülők beszélgetnek a pénzről – például megvitatják, mi az, amire éppen nincsen pénz és majd a következő hónapban engedhetik meg maguknak –, akkor természetesnek veszi a létezését. Ám ha a szülők soha nem említik a pénzt, vagy éppen veszekedés tárgya közöttük, akkor hiába adnak zsebpénzt a gyereknek, ő csak a feszültségforrást látja majd benne vagy nem érzi a súlyát akkor sem, ha szabályrendszert kerítenek köré. Érdemes tehát először ezt átgondolni.”

Ha úgy döntünk, hogy szeretnénk zsebpénzt adni a gyereknek, és fontos nekünk, hogy jól bánjon a pénzzel, akkor tegyünk róla, hogy tudjon is róla, mit jelent az, hogy pénz – tanácsolja a szakértő. “Hozzuk szóba a gyerek előtt és beszélgessünk róla. Ne zárjuk ki őt a család anyagi helyzetéből – ez persze nem jelenti azt, hogy egy anyagi krízishelyzetbe mindenképpen be kell vonni a gyereket, hiszen azzal szorongást okozunk neki. De egészséges keretek között igenis fontos beszélgetni a pénzről és az értékéről.”

“A másik dolog, ami fontos: a szülők között legyen egyetértés abban, hogy milyen keretek között adnak zsebpénzt. Például legyen ez egy fix havi összeg – ez főleg kamaszkorban nagyon fontos, hogy vehessen a gyerek egy szendvicset vagy egy üdítőt. Egyszerűen vannak olyan élethelyzetek, amikor kell, hogy a gyereknél pénz legyen. Az további döntés kérdése, hogy ezen felül jutalmazzuk-e még bármiért. Egészen kis korban ennek nincs értelme. Azon kívül, hogy egészségesen beszélgetünk arról, hogy mi mennyibe kerül, vagy azt mondjuk, amikor elmegyünk vásárolni és a gyerek kinéz valamit: – Ezt nem veszem meg neked, mert túl drága, de nézzük meg, mi az, ami 300 Ft alatt van, akkor veszünk egy olyat.”

És hogy mikor érdemes pénzt adni a gyerek kezébe? “Zsebpénzt iskolás korban érdemes elkezdeni adni, de kitolható akár a felső tagozatig, ezt mindenki a saját helyzetétől függően eldönti – folytatja Rédei Zsuzsanna. – Vannak olyan helyzetek, amikor fontos a pénz, például lehet egy olyan negyedik osztályos is, aki már egyedül jár haza és jó időben már el tud nyalni egy fagyit, ha van nála 300–400 Ft zsebpénz. Az élethelyzet és a gyerek érettségének függvényében kell ezt mérlegelnünk. Az biztos: óvodás korban nincs értelme rendszeresen pénzt adni a gyereknek.”

A gyereknevelésben a filmek is segíthetnek – már ha olyan jók, mint ezek: