Járványhelyzet a gyerekek szemével: fejre állt a világ az elmúlt évben

Borítókép: Járványhelyzet a gyerekek szemével: fejre állt a világ az elmúlt évben Forrás: befunky.com/kollázs
Izoláció okozta unalom, monotonitás, a barátok hiánya – erről szól az Epson alkotói pályázatára beérkezett rajzok és videók többsége, melyekben iskolás gyerekek mutatták be, hogyan élték meg a járványhelyzetet és a digitális oktatást. A korlenyomatot képező alkotásokból kiderül, hogy sokak számára az iskola lett a legkívánatosabb hely a Földön, de azért megjelenik a családi együttlétből és nagyobb szabadságból fakadó öröm is.

Az UNICEF globális felmérése szerint a járványhelyzet külső körülményei a szorongások, félelmek felerősödésének kedveztek, ami negatív hatással volt a gyermekek általános pszichés állapotára és viselkedésére is.[1] Azt, hogy a jelenlegi helyzettel kapcsolatban mit éreznek, sokszor még a felnőtteknek is nehéz megfogalmazniuk, nemhogy a gyerekeknek. Ezért az Epson kreatív pályázatot hirdetett számukra, hogy szabadon kifejezhessék, mit szeretnek legjobban a távoktatásban vagy mit hiányolnak leginkább a mindennapokból.

A felhívásra összesen 155 pályamű érkezett az ország minden részéről. Az osztályközösségek által készített offline és digitális alkotások változatos élményekről számolnak be, de egy dolog közös bennük: a járványhelyzetben mindenki számára a feje tetejére állt a világ.

A gyerekek alapvetően rugalmasak, de a biztonságérzetükhöz arra van szükség, hogy az őket körülvevő felnőtteket stabilnak érezzék és az életkoruknak megfelelő magyarázatokat, kereteket és feladatokat kapjanak tőlük. Ebben a váratlanul jött és soha nem volt válsághelyzetben azonban gyakran olyan tudatos hozzáállást és fegyelmezettséget vártunk el tőlük, amit nekünk felnőtteknek is nehezünkre esett megvalósítani
mondta Tomsits Tímea pszichológus, a zsűri egyik tagja.

Azt, hogy a fiatalok hogyan élték meg az elmúlt időszakot, nagyban befolyásolta az életkoruk, valamint a szülők és pedagógusok támogatása. Az alsó tagozatosok alkotásaiban erősebben köszön vissza az elveszettség érzése, hiszen a tanuláshoz nekik van a legnagyobb szükségük segítségre. A felső tagozatosoknál nagyobb hangsúlyt kapott az elszigeteltség, a mozgástér beszűkülése, a társak hiánya és annak érzése, hogy valamiből kimaradnak. A legnagyobb terhet talán a 12-18 évesekre rótta a helyzet:

„Míg a kisebbek biztonságos kereteket igényelnek, a kamaszok épp ezeket feszegetnék, és ehhez szükségük van kortársaik közelségére. A legtöbb hiány a hatodikosnál idősebbek rajzaiban jelenik meg, a középiskolások pályamunkáiban pedig már kifejezetten az elszakítottság, összezavarodottság dominál” – teszi hozzá a szakértő. A nehézségek mellett ellenpontként sok alkotásban megjelenik a családi együttlétből, a nagyobb fokú szabadságból és a több énidőből fakadó öröm is.

A szülők és a pedagógusok támogatásával a gyerekek sokkal rugalmasabban és sikeresebben alkalmazkodhatnak egy megváltozott helyzethez. Akinek elég figyelmet tudtak otthon szentelni, átlátható és változatos volt a napirendje, valószínűleg jól viselte ezt az időszakot is. Bár a közös alkotás nem pótolhatta a személyes találkozásokat, de talán egy kicsit mégis enyhíteni tudta az elszigeteltség okozta szorongást
mondta Stáhly Kata, A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány munkatársa és a zsűri másik tagja.

A diákok három korosztályban versenyezhettek, a pályázatok elkészítéséhez pedig bármilyen offline vagy digitális technikát szabadon alkalmazhattak. Mindhárom kategória győztes csapata 200 000 forint értékben osztálykirándulási támogatást és Epson projektort vagy nyomtatót nyert. A zsűri által legjobbnak ítélt alkotások pedig ősszel egy különleges kiállítás keretében is megtekinthetők lesznek.