Mit tegyünk, ha a gyerek olyat lát, amit nem kéne? Így segítsd legyőzni a félelmét!

Borítókép: Mit tegyünk, ha a gyerek olyat lát, amit nem kéne? Így segítsd legyőzni a félelmét! Forrás: Getty Images
Sokszor bele sem gondolunk, mekkora stressz a gyereknek katasztrófát, terrorcselekményt látni a híradóban. Pedig sajnos ez sokkal gyakrabban megesik annál, hogy azt egy gyerek (vagy akár egy felnőtt is) be tudná fogadni. Márpedig a legjobb családban is előfordul, hogy a kicsi olyat lát, hall, ami nem neki való, és ilyenkor gyakran kérdéseket is megfogalmaz a felnőttek felé. De vajon hogyan hat a lelkére egy ilyen élmény? És hogyan beszélj vele erről?

A Gyereklélek Magazin cikke.

Hogyan hat a gyerekre sokkoló hír?

Nem kell, hogy a gyerek közvetlen szemtanúja legyen egy tragédiának ahhoz, hogy átérezze, átélje azt. Amikor például lövöldözésről hall, az hiába történt messze az ő világától, ismeretlen emberekkel, félni kezd attól, hogy vele vagy a szeretteivel is megtörténhet ugyanez. Ilyenkor nem ritka, hogy már attól szorongás tör rá, amikor az anyukája vagy az apukája szimplán csak elutazik.

Nézem és átélem

A 2017-es Las Vegas-i lövöldözés után erős szorongás tünetei jelentkeztek azokon a gyerekeken, akik tévéközvetítést láttak arról, hogy egy könyvelő 59 embert lőtt le egy countryzenei fesztiválon, majd magával is végzett. Az ilyen és ehhez hasonló erőszakos cselekmények mély félelmet váltanak ki, főleg kisiskolás korban, amikor (6 és 12 éves kor között) sokkal koncentráltabban dolgozzák fel az információt, mint a tinédzserek. Egészen egyszerűen annyira beleélik magukat az ilyesmibe, mintha ők is az esemény részesei lennének. A gyerek összekapcsolja a “mit” és a “holt”, ami a Las Vegas-i esetre lefordítva azt jelenti, hogy ha szabadtéri koncertre megyünk, lelőhetnek minket.

Hiperéberség, fóbia

Amikor a gyerek azt látja, hogy tömegek sikítanak és menekülnek a tévében, azonnal arra asszociál,hogy ő sincs biztonságban. Ez a félelem később, egészen váratlan helyzetekben is felmerülhet benne, ezért túlreagálhat helyzeteket, és hisztiben törhet ki, de az is lehet, hogy csak befelé fordul és egyszerűen nem hajlandó zsúfolt helyekre menni, például plázába vagy piacra.

Mikor kell aggódni?

A fenti esetek következményeként kialakulhat a gyerekben az úgynevezett másodlagos stressz, amelynek csak egyik jele, ha hirtelen túl “levakarhatatlanná”, ragaszkodóvá válik. Ha ehhez az is társul, hogy nehezebben koncentrál, romlik az iskolai teljesítménye, esetleg hirtelen feledékennyé válik, az mind annak a jele, hogy valamitől fél, szorong. Amikor ezt tapasztalod, teremts körülötte még nagyobb biztonságot, beszélgess vele sokat, mutass példát a nyugalomra, bizalomra.

Biztonság

Közös családi étkezések, pihentető és kellemes családi együttlétek, sok, sok nevetés - a gyerek ezektől biztonságban érzi magát, és az ilyen tevékenységek segítenek feloldani ki nem mondott félelmeit is. Fontos, hogy érezze, ott vagy neki, nincs egyedül a szorongásaival.

Beszélgetés

Fontos, hogy ne lehurrogd, hanem mutass együttérzést, és azzal is sokat segítesz a trauma feldolgozásában, ha érdeklődve kérdezel és figyelmesen meghallgatod a válaszokat. Jó alkalom ez arra, hogy fejleszd az érzelmi intelligenciáját, például úgy, hogy nevesíted az érzéseket, mesélsz arról, mitől féltél gyerekként. Ezzel arra is megtanítod őt, hogy félni ér.

Keretezés

Mivel a kicsiknek még nem nagyon alakult ki az időérzékük, keretezd a történteket: beszélgess, kérdezz arról, hogy mi történt korábban és mi történik most. Mondd el, hogy borzasztó dolgot látott, halott, de most már vége és biztonságban vagytok. Érdemes arról is kérdezni, mitől és mikor érzi magát biztonságban. És végül, de nem utolsó sorban ne feledd: a gyerekkor és a gyereklélek egyik legfontosabb tulajdonsága a rugalmasság, és ez a traumák megélésére is vonatkozik. Ha adsz rá lehetőséget neki, akkor kiéli, kijátssza magából a félelmeket.