A járvány alatt az időseket a magány is megbetegítheti

idősek,koronavírus,koronavírus-járvány,karantén,kijárási korlátozás,magány Forrás: Getty Images
Rettegünk, hogy idős szüleink, nagyszüleink el ne kapják a koronavírus fertőzést, miközben arra talán nem is gondolunk, hogy egy másik kór is megtámadhatja az egészségüket: a magányosság. Paradox helyzet, hogy ami egyik oldalról csökkenti a koronavírus terjedését, a másik oldalról ugyanúgy szedi az áldozatait.

A „social distancing” jó és rossz is egyszerre, a mi felelősségünk is, hogy segítsük a szüleinket, nagyszüleinket. Ez azonban nemcsak az ajtók elé letett bevásárlószatyrokat jelenti, hanem azt is, hogy enyhítsük a magány érzését. A tartós egyedüllét olyan egészségügyi kockázatokkal jár, mintha az ember napi 15 szál cigarettát szívna el. Krónikus stresszhelyzetté válhat, ami fizikai tüneteket is okozhat: növeli a magas vérnyomás és a szív- és érrendszeri problémák valószínűségét, és gyengíti az immunrendszert is, ami megint ahhoz az ellentmondáshoz vezet, hogy az időseket elkülönítjük, ezzel pedig pont a védekezőképességüket gyengítjük.

"Személyiségfüggő, hogy ki hogyan bírja a magányt – mondja Balog Melinda pszichológus. – Az egyedüllét ugyanis nem feltétlenül magány, ezt mindannyian tudjuk. A koronavírus-járvány kapcsán pedig még inkább megmutatkozik, hogy miképpen töltjük ki a ránk kényszerített elszeparálódást, mennyire esünk pánikba az adott szituációban. A szorongás a szervezetre folyamatos stresszként hat. A készenléti állapot pedig könnyen idézheti elő a fiziológiai tüneteket. Nagyon nehéz ez a mostani helyzet. Más időkben az unokák, a találkozások, barátok tartják jó karban az időseket, most azonban pont ez tilos. Akire eddig is alig nyitották rá az ajtót, azt most még ritkábban látogatják. Elmaradnak a boltba járások, holott sokuknak ez az egyetlen jelentette a szociális kapcsolatait, valójában nem is csoda, hogy sokan nem bírják ezt a bezártságot, és kimennek piacozni."

„A jó minőségű, szeretetteljes emberi kapcsolatok az egyén jólléte szempontjából minden életkorban fontosak” – olvasható Albert Fruzsina szociológus, az idősek kapcsolati hálóját feltérképező tanulmányában.

A kutatásból kiderül, hogy melyek ezek a fontos kapcsolatok: a 60–74 éves nők a legnagyobb, közel 40 százalékos arányban a gyermeküket említették legfőbb bizalmasukként, akikkel fontos dolgokról tudnak beszélni. Az időseknek azonban összességében kevesebb barátjuk és kevesebb bizalmas kapcsolatuk van másoknál.

A 75 év felettiek 13 százaléka azt mondja, senkivel sem beszélt az elmúlt hónapokban a fontosabb dolgairól, problémáiról.

Hogyan segíthetsz?

  • Adj nekik információt a koronavírusról, a járványról, a megelőzésről, védekezésről. Ne bízd az információszerzést csak rájuk, igenis mondd el nekik te magad is, hogy milyen veszélyekkel kell szembenézniük, mire figyeljenek.
  • Tudatosítsd a család minden tagjával, hogy közös felelősségetek az öregek lelki ápolása. Hívjátok fel őket minden nap, amíg lehetséges, beszélgessetek velük legalább a kerítésen keresztül.
  • Segítsd őket telefonelőfizetéssel, mobillal, számítógéppel, bármilyen informatikai eszközzel.
  • Legyen vészforgatókönyved, ha valamelyik idős rokonod lebetegszik.
  • Az egyedül élőkre, betegekre különösen oda kell figyelned. Ha nem találkoznak senkivel, lehet, hogy nem derülnek ki a még súlyosabb problémák (rosszul van, nem eszik stb.)
  • Amíg csak lehet, bátorítsd őket a szabad levegőn végzett mozgásra.A nevetés gyógyít.
  • Küldj nekik vicces mémeket, képeket, írásokat, könyveket. A praktikus segítség mellett most még fontosabb az érzelmi támogatás.
  • Segíts tudatosítani önmagukban, milyen erőforrásaik vannak, hiszen ők sok nehéz helyzeten vannak már túl, és mindegyik tapasztalatából meríthetnek erőt.
  • Beszélgess velük a hitükről, a spiritualitásukról.

Híres színészek, akik mind elmúltak kilencven évesek, van köztük, aki már a századik születésnapján is túl van – nézd meg a galériát!