A NASA eddigi legnagyobb és legfejlettebb rover-je, 203 napos útja és 472 millió kilométer megtétele után február 18-án szerencsésen landolt a Vörös Bolygó felszínén! Az autó méretű, 1023 kg súlyú robotgeológus és asztrobiológus, az első hetekben tesztsorozatokat hajt végre, majd azt követően kezdi meg 2 éves tudományos munkáját a Jezero-kráternél. Feladata az ősi tópart és folyóvízi delta, kőzet és üledék mintáinak begyűjtése, vizsgálata, majd a Földre történő eljuttatása. A tudósok ezekből a mintákból igyekeznek majd kinyerni a régió geológiájának és korábbi éghajlatának jellemzőit, ám a küldetés alapvető feladata, az ősi mikrobiális élet jeleinek felkutatása.

Csúcstechnológia

Úttörő technológiákkal szerelték fel ezt a robotot. A Mars 2020 Perseverance program 2020. július 30-án indult a floridai Cape Canaveral űrállomásról. Monumentális lépés ez az emberiség és a földi élet szempontjából: a Perseverance segítségével a Földön túl létező élet nyomait tárhatjuk fel. Maga a rover csúcstechnológiás eszközökkel van ellátva: képes adatokat gyűjteni a Mars légköréről, nagy felbontású kamerája 3D-s panorámaképeket készít és az árbocon elhelyezkedő pulzáló lézerrel tanulmányozza a kőzetek és az üledékek kémiai tulajdonságait, illetve saját mikrofonnal rendelkezik, mely segít a tudósoknak jobban megérteni a kőzetek tulajdonságait, beleértve a keménységüket is.

Miért a Jezero-kráter?

A Jezero-kráter mintegy 45 km széles, mely az Isidis Planitia nevű, óriási becsapódás következtében létrejött medence nyugati peremén fekszik, a marsi egyenlítőtől északra. A tudósok korábban megállapították, hogy a kráter, 3,5 milliárd évvel ezelőtt saját folyó deltával rendelkezett, mely vízzel volt tele. A legújabb misszió feladata ennek a vidéknek a vizsgálata és a megkövesedett, ősi élet mikroszkopikus maradványainak felkutatása, mely biztosabb választ adhat arra, hogy a Marson valóban volt-e a földihez hasonló élet, így a jövőben van-e lehetőség arra, hogy az ember megvesse lábát a Vörös bolygón.