A városból felérve a Svábhegy tetejére, a levegő hőmérséklete minimum 4 fokkal kevesebb. Hűvös szeptember végi este van, a hatalmas park szájánál nagy kapu, mögötte a fák között egy impozáns épület. Felérve a csillagvizsgálóhoz, az ember ténylegesen úgy érezheti magát, mintha egy másik világba csöppent volna. A tudomány temploma, vagy valami ilyesmi futott át az agyamon, amikor megérkeztem az esti csillagtúrára, melynek keretein belül megnézhettük a Szaturnuszt a gyűrűjével és a Jupitert a 100 éve már biztosan tomboló, vörös foltként látható viharával. Sétát tettünk a 8 hektáros parkban és a kutatóközpont tetejéről nézhettünk körbe a felettünk magasodó, alkonyatban úszó égen.

Ám nem mindig volt ilyen szabad bejárása bárkinek is a Csillagászati- és Földtudományi Kutatóközpontba (CSFK). A csillagvizsgáló 2019-ben nyitotta meg kapuját a nagyközönség előtt. A interaktív élményközpontként is működő hely, egyik legfőbb célja a tudomány népszerűsítése.

Indulása óta havonta több ezer ember tapasztalhatja meg a Galilei-élményt, vagyis az első távcsőbe pillantás élményét. Az egyre sokasodó események, a kutatóközpont lelkiismeretes csapatának és annak a közel 20 fiatal csillagásznak köszönhetők, akik küldetésüknek tekintik, hogy gyerekek és felnőttek egyaránt megértsék, hogyan működik a gravitáció, vagy miért mindig csak az egyik oldalát látjuk a Holdnak.

Milyen programokat lehet látogatni?

A csillagászat népszerűsítésének egyik alappillérét jelentik a csillagászati bemutatók. Ebbe beletartoznak a látogatóközpont eseményei, a kezdő távcsöves tanfolyamok, a nyári csillagásztáborok, továbbá a konkrét csillagászati tehetséggondozás és utánpótlás-nevelés is. A másik alappillér természetesen az online- és médiakommunikáció. A csillagvizsgáló csapata a koronavírus kezdetén nagyon aktív online jelenlétbe kezdett, ahogy ők mondják „elhozták a csillagvizsgálót az embereknek” és ezzel azóta sem álltak le.

Már csak 1 hónapot kell várni és novemberben indítják útjára a Galaxis Útikalauz című interaktív, online műsor új évadját, csütörtökönként pedig az Élő Csillagászat Kiss Lászlóval (Kiss László, akadémikus, a Svábhegyi Csillagvizsgáló intézményigazgatója) műsorban avatják be a nézőket a csillagászat és űrkutatás aktuális eseményeibe. Ezen túl a legizgalmasabb űrkutatási eredményeket, űrszonda-felbocsátásokat szakkommentárral közvetítik élőben, ilyen lesz például a csillagász világot izgalomban tartó James Webb űrtávcső kilövése is decemberben.

Téridő-trambulin, virtuális csillagképtúra, asztromatiné

Bár a programkínálat az égboltnak köszönhetően változatos, hiszen évszaktól és holdállástól függően mindig más-más égitestek láthatók az égen, a csillagászcsapatnak nagy tervei vannak még.

„Szeretnénk kidolgozni a kamerás objektumkivetítést a bemutatókon, ezáltal a szemünk számára láthatatlan hullámhosszakon is vizsgálhatjuk az égitesteket. Tetőteraszunk távcsőparkjának fejlesztése is folyamatos. Meteoritgyűjteményünket nem csak újabb pompás darabokkal szeretnénk bővíteni, de azok mikroszkópos kivetítésének és vizsgálatának módszereit is fejleszteni szeretnénk. Gyermekeknek szóló asztromatinénk kísérleti eszközparkja is folyamatos fejlesztés alatt áll, legújabb örömünk a téridő-trambulin, mellyel a gravitáció által befolyásolt mozgásokat tudjuk modellezni és végigkövetni. A csak borult időben megtekinthető virtuális csillagképtúránk 2.0-ás verziója most készült el, sok interaktivitással és animációval szimuláljuk a nyári rétre kiülő csillagász élményét, a csillagképektől és a csillaglegendáktól kezdve a kis-és nagytávcsöves látványon át az űrtávcsöves képekig” – mondta el a Svábhegyi Csillagvizsgáló jövőbeni terveit Kiss Áron Keve, ügyvezető, előadó csillagász.

Fiatal csillagászok utánpótlása

Kiből lesz a csillagász? Az űr iránt érdeklődő gyerekből. Számuk pedig egyre több, hisz a nemzetközi szinten is igen aktív űrkutatás, a közösségi médiákon keresztül, a szemünk előtt zajlik, és például csak egy klikkelés választ el minket a NASA legújabb kutatási fejleményeitől. Kiss László főigazgató elmondása szerint a csillagászati tehetséggondozás és utánpótlás-nevelés nem csak küldetésük része, de működésük egyik legfontosabb fogaskereke is. „Azon dolgozunk, hogy minden érdeklődő rátaláljon a helyére a csillagászat világában: van, aki lelkes távcsöves megfigyelő és tájékozódó lesz, más diákolimpián érmes, megint más csillagászat, vagy fizika szakon tanul tovább, majd alkalmazott területeken teljesedik ki. Sok fiatal csillagászunk válik nemzetközi szinten is elismert kutatócsillagásszá. Az élmény, a csillagos égbolt megismerése közös és összetart”.

Együttműködnek a NASA-val és az Európai Űrügynökséggel is

A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont a legnagyobb hazai csillagászati kutatóintézet, így számos nemzetközi űrcsillagászati projekt is folyik a Svábhegyen. Számos nemzetközi munkacsoportot vezettek a kutatók a 2009-2018 között működő, NASA-vezette Kepler/K2 exobolygókereső űrmisszióban. Az évtized egyik legfontosabb csillagászati űrprojektjében, a Gaia műhold tudományos programjában is részt vesznek majd, ahol a

Gaia mintegy kétmilliárd csillag nagyon pontos pozícióját és mozgását fogja mérni, amiből a Tejútrendszer kialakulásának és fejlődésének története mérhető fel. Emellett a tervek szerint az Európai Űrügynökség (ESA) által koordinált Ariel infravörös űrtávcső a távoli csillagok körül felfedezett exobolygók légkörét fogja vizsgálni 2028-ban. A Kutatóközpont ebben is a legmagasabb szinten képviseli majd Magyarországot, a távcsőbe pedig magyar tervezésű és gyártású alkatrész is kerül majd.

Szeretnél részt venni egy csillagtúrán, vagy az online eseményekről érdeklődnél? Keresd fel a Svábhegyi Csillagvizsgáló oldalát.

Galériánkban egy csillagtúra képeit nézhetitek meg.