Hogyan világosítsunk fel egy tinit, aki azt hiszi, már mindent tud a szexről?

Borítókép: Hogyan világosítsunk fel egy tinit, aki azt hiszi, már mindent tud a szexről? Forrás: GettyImages
Beszélgetni a szexualitásról? Még felnőttek között sem olyan egyszerűen megy ez, hát ha még egy kamaszról van szó, aki mindent jobban tud és a zavarba ejtő témákat mindig kerüli. Pedig nagyon is szükség van rá! Dr. Babay Lilla szülész-nőgyógyásznak, a Ragaszkodj hozzá! program szakértőjének tettük fel a kérdéseinket, ő mit javasol, hogyan és mikor kezdjünk hozzá a szexuális felvilágosítást célzó beszélgetéseknek és miért van ezeknek olyan nagy jelentősége.

A hazai és nemzetközi felmérések is arra mutatnak rá, hogy a serdülők egyre fiatalabb korban, 13-14 évesen már túl vannak az első szexuális tapasztalatokon. Szerinted mikor jön el az ideje, hogy beszélgessünk erről a témáról gyermekünkkel?

A szexuális felvilágosítást legkésőbb 12-13 éves korban kellene elkezdeni, a statisztikák és a kutatások ugyanis mind azt mutatják, hogy 15 éves korára a gyerekek egy jelentős részének már van valamilyen szexuális megtapasztalása. Egy 42 ország iskolásait, köztük magyar gyerekeket is érintő vizsgálat is ezt igazolja: a 15 éves tanulók 21 százalékának már volt szexuális tapasztalata, a magyar gyerekek közül pedig a szexuálisan aktív fiúk 48,8 százaléka és a lányok 40,6 százaléka 14 évesen vagy annál fiatalabban kezdte a nemi életet. Ugyanakkor a szexuális ismeretekre vonatkozó hazai vizsgálatok arra mutattak rá, hogy a serdülők tudása e téren igen hiányos.

A lányoknál a nemi érés egyik fő jele, hogy megjön a menstruációjuk. Jellemzően hány éves korban kezdnek a lányok menstruálni és mit kell róla tudni?

Európában átlagosan 13 éves korban jön meg a legtöbb kislánynak a menzesze, de az is előfordulhat, hogy hamarabb, 11 éves korban és az is, ha 14-15 éves korra tolódik ki. Ha viszont 15 éves kor körül sem jelentkezik az első vérzés és/vagy emellett egyáltalán nem indul be az emlőfejlődés – és semmilyen nemi érésre utaló jel nincs-, érdemes szakemberhez fordulni.

Mikor áll be a ciklus és hány napos ciklus tekinthető normálisnak?

A ciklus szabályos beállásához kamaszkorban el kell telnie hosszabb időnek, az ugyanis egyrészt a peteéréstől, másrészt az életkortól és az egészségügyi állapottól függ, hogy a menzesz hogyan áll be az első pár évben. Ebben az életkorban ovuláció például csak az esetek felében történik. Problémát jelezhet viszont, ha fél évig nem jelentkezik a menstruáció, a rendszeres menzesz beállását követően pedig már három hónap kimaradás után javasolt a nőgyógyász felkeresése.

Hány napos ciklus számít egészségesnek?

Ez viszonylag tágabb keretek között mozog: a 21-35 napos ciklus egyéb panaszok hiányában nem kell aggodalmat keltsen akár felnőtt nőről, akár kamaszról van szó.

Milyen jelek utalhatnak arra, hogy probléma van, ami kivizsgálást és orvosi szakértelmet igényel?

A menstruáció elmaradásán és az emlőfejlődés hiányán kívül a szőrösödés, a testsúlygyarapodás vagy a folyamatos fogyás is intő jel lehet. A hormonális működés egy igen érzékeny rendszer, amelynek működését számtalan tényező megzavarhatja: ha valaki nem táplálkozik megfelelően (ennek szélsőséges esete a tiniknél sajnos gyakran előforduló táplálkozási zavar, az anorexia), vagy ha versenysport miatt túlzottan leterhelt a szervezete, esetleg túl sok stressz éri (amit okozhat akár egy válás, haláleset a családban vagy egyszerűen a túlzott teljesítménykényszer) és negatívan befolyásolhatja az alkati fejlődéskésés is. Ezen túl a hormonzavar (az agyalapi mirigy vagy a petefészkek kóros működése, kromoszóma-rendellenesség) és az ivarszervek kóros fejlődése is állhat a problémák hátterében.

Mire figyeljünk oda és milyen tünetekre hívjuk fel gyermekünk figyelmét, hogy mindenképpen szóljon, ha tapasztalja magán?

Azon túl, hogy érdemes a nagylányunkat megtanítani arra, hogy figyelje, írja és tartsa számon a menstruációját – erre vannak már nagyon szuper applikációk, mint például a Hölgynaptár - tudnia kell, mik azok a tünetek, amelyek problémát jelezhetnek. Ilyen, ha a már elindult menzesze egyszer csak hosszabb időre elmarad, vagy az emlők váladékozása, gyulladása, az alhasi fájdalom menstruáció idején vizelet- vagy székletürítés közben, hüvelyi szúró fájdalom, viszkető, égő, csípő érzés a hüvelyben és sárgás, zöldes, túrós folyás.

Ezen kívül nagyon fontosnak tartom, hogy szülőként megtanítsuk a gyermekünket az önvizsgálatra. Mutassuk meg neki, hogyan végezze el rendszeresen a melle, hónalja áttapintását, mitől ne ijedjen meg (még felnőtt nők is megrettennek, amikor mirigyállományt vagy nyirokmirigyet tapintanak ki) és jó lenne, ha nem ellenségként tekintene a testére.

Biztassuk, bátorítsuk, hogy szeresse és ismerje a testét, adjunk egy kis tükröt a kezébe, hogy a fürdőbe bevonulva, nézzen meg magát alulról, és ha van kérdése, kérdezzen.

A baj ott kezdődik, hogy nagyon sok családban nem csak a szexszel kapcsolatos témák, de még a női nemi szerv definiálása is tabunak számít és a szülők sajnos nem igazán kezdeményeznek beszélgetést a szexualitást érintő témákban, mert ők maguk is zavarban vannak. Pedig a megfelelő test- és öntudat kialakítása nagyon lényeges és később a szexuális élet és a kapcsolatok minőségét is meghatározza.

Hogyan készítsük fel a gyermekünket az első nőgyógyászati vizsgálatra?

Az első és legfontosabb lépés, hogy a női test anatómiáját megismertessük vele, és hogy legyenek szavaink: nevezzük nevén a hüvelyünket, a szeméremajkakat, a szűzhártyát és ha ezen túl vagyunk, akkor jöhetnek a nőgyógyászati témák és hogy mi fog vele történni a vizsgálat során. Én először általában beszélgetni szoktam a pácienseimmel, hogy megismerjem őket, megtudjam, milyen céllal érkeztek. Ezt követően kerül sor a vizsgálatra: ha még szűz a páciensem, akkor az emlővizsgálaton kívül külső szeméremtesti vizsgálatot és a has áttapintását, ezt követően hasi ultrahangot végzek. Amennyiben a szűzhártya már átjárható, hüvelyi vizsgálat, méhnyak szűrés és hüvelyi ultrahang egészíti ki a vizsgálatot.

Én azt szoktam tanácsolni, hogy az első vizsgálatra – beleértve a rákszűrést is- ideális esetben az első aktust követően kerüljön sor. Ettől csak abban az esetben érdemes eltérni, ha 15 éves koráig nem jön meg a gyermekünk menstruációja vagy valamilyen panasza van.

Azt is fontos tudni, hogy panaszokat nem csak hormonális gondok okozhatnak – rendszertelen, fájdalmas menstruációt, annak kimaradását, alhasi- és kismedencei görcsöket, vizeletelakadást - hanem veleszületett anatómiai eltérések is. Ilyen lehet egy petefészek ciszta, ami megcsavarodik és akut hasi katasztrófát okozhat, vagy ha valakinek a szűzhártyája nem átjárható –ami meglepően gyakori kórkép-. Ha a szűzhártyán nincs pici lyuk, amin keresztül a menstruációs vér távozhat, akkor az a hüvelyben, mint egy zacskóban összegyűlik, és erős fájdalmakat okoz.

Milyen panaszokkal szükségszerű felkeresni a nőgyógyászt?

Azt szoktam javasolni az anyukáknak, hogy maradéktalanul keressenek fel orvost mindenféle szokatlan tünet esetén, akkor is, ha még nem él nemi életet a lányuk. Mi számít annak? Ha például lányunk hüvelyi fájdalomról, megváltozott hüvelyi folyásról panaszkodik, vagy kellemetlen, szurkáló érzést tapasztal a köldöke alatt, esetleg bármiféle eltérést észlel a szeméremtestén (viszketés, fájdalom), de a kóros szőrnövekedés (hason, fenéken és a comb belső felszínén megjelenő makacs szőrszálak) vagy a mellekben tapintott csomó is ilyen.

Ezenkívül akkor is el kell látogatni a nőgyógyászhoz, ha túl korán jött meg az első menstruáció (10 éves kor előtt), vagy ha már elmúlt 15 éves, de még mindig nem menstruál. Vagy megjött neki, de panaszokat okoz (egy rendes menstruációt meghaladó a mennyisége, romlást okoz az életminőségben, erős fájdalommal jár vagy kifejezetten rendszertelen).

Azonnali ellátást igényel, ha nem jön a vérzés, de egyre erősebben görcsöl, fáj a has -ciklusosan, majd később anélkül is-, esetleg a vizelet elakad, mert ez a fentiekben említett szűzhártya rendellenességre utalhat, amelynek kezeletlenül nagyon komoly következményei lehetnek. Indokolt a nőgyógyász felkeresése alhasi erős fájdalom, az erős, 7 napnál tovább tartó, elesett állapotot előidéző menstruáció esetén is, vagy ha 21 napnál kevesebb idő telik el a két menzesz között.

Több kutatás is azt mutatja, hogy a tinik akár már 14 éves koruk előtt elkezdenek szexuális életet élni. Ilyenkor mit tanácsoljunk nekik, mire figyeljenek oda és az ő korukban egyáltalán milyen fogamzásgátlási forma jöhet szóba, ami megfelelő védettséget ad számukra?

Amikor megjön egy kislány vérzése, onnantól kezdve nincs akadálya a fogamzásgátló szedésének, azonban az első nőgyógyászati vizsgálatig történt nemi élet esetén mindenképpen gumióvszer használata ajánlott. Az eltérést nem mutató szakvizsgálat után fogamzásgátló gyógyszer megkezdhető, de leginkább a nem szült nők számára is bátran ajánlható méhen belüli hormonleadó eszköz – ismertebb nevén hormontartalmú spirál, IUS - javasolt ennek a korosztálynak, mivel ennek van a legkevesebb, szervezetet terhelő mellékhatása és nem igényel mindennapos tudatos gyógyszerszedést.

Ha nincs állandó partner, akkor a fogamzásgátló tabletta vagy méhen belüli hormonleadó eszköz mellett az óvszer használata is mindenképpen javasolt, már csak azért is, mert az megvédi őt számos, nemi úton terjedő betegségtől.

Ugyanakkor nagyon fontos arra felhívni gyermekünk figyelmét, hogy az óvszer sem jelent 100 százalékos védelmet bizonyos fertőzésekkel szemben.

Milyen témákat érdemes és hasznos érinteni a szülőnek, milyen tudást érdemes mindenképpen átadni gyermekünknek?

Szexuális edukáció témában a WHO (World Health Organisation) adott ki egy nagyon hasznos útmutatót, amely „A szexuális felvilágosítás 8 kulcsfontosságú kérdése” címet kapta. Véleményem szerint, ha ezeket a témákat érintjük, az már nagyon jó alapot ad a továbbiakhoz.

Az útmutató alapján a felvilágosítás során ezekre a pontokra szükséges kitérnünk:

  1. Emberi kapcsolatok: család fogalma, hosszú és rövid távú romantikus kapcsolatok, tolerancia, egymás tisztelete, elköteleződés és a gyermekvállalás felelőssége.
  2. Emberi jogok, értékek, kultúra és szexualitás: kulturális különbségek ismertetése a szexualitás témakörében.
  3. A nem fogalmának értelmezése: a nemi identitás, normák, sztereotípiák és új fogalmak.
  4. Szexuális biztonság, erőszak: a nemi erőszak fogalma, a beleegyezés fogalma, információk és kommunikációs technikák ismertetése.
  5. Egészségtudatosság: testtudat, a testről és nemiségről történő kommunikáció elsajátítása, segítségkérés fontossága.
  6. Az emberi test és annak fejlődése: reproduktív anatómia és élettan, pubertás, testkép.
  7. Szexuális viselkedés: a szexuális életciklus és életszakaszok, ezek jellegzetességei.
  8. Szexuális és reproduktív egészség: terhesség, fogamzásgátlás, nemi úton történő megbetegedések megelőzése, felismerése és a szükséges teendők.

A Richter Ragaszkodj hozzá! programot is nagyszerű kezdeményezésnek tartom és az edukációs céllal létrejött honlapon rengeteg hasznos információ áll a tinik és a szülők rendelkezésére. Tudni kell azonban, hogy a tudatos hozzáállásnak a kialakításához szükség van az adott fiatalt körülvevő felnőttek bátorítására is.

Ezért én azt javaslom a szülőknek, hogy le a tabukkal!

Biztassuk a fiatalokat arra, hogy bármiről lehet beszélgetni: nagyon fontos a bizalmas légkör kialakítása és a felvilágosítást végző személy megfelelő testtudata, szexualitáshoz történő nyugodt, elfogadó hozzáállása és nem lehet eléggé hangsúlyozni az őszinte és nyílt kommunikáció szerepét ezen a téren sem.

Blake Lively cuki kamaszlányból lett gyönyörű nő. Nézegess róla kamaszkori képeket!