Segítség, leégtem!

Ahogy megérkezik a jó idő, kirándulunk, strandra járunk, sétálunk, a kertben szöszmötölünk és nyaralunk. Mindeközben hajlamosak vagyunk elfelejtkezni a káros UVA és UVB sugarakról, és legyintünk: ugyan már, az a kis napsugár nem árthat! Pedig érdemes komolyan vennünk a figyelmeztetést, miszerint a bőr nem felejt, elraktároz minden kis bőrpírt, a leégésről nem is beszélve.

Ezért fontos, hogy a csemetéinket is alaposan kencézzük be, még akkor is, ha nem strandra megyünk, hanem csak kicsit kertészkedni.

Abban az esetben, ha mégis leégtünk, jól jönnek a dexpanthenol tartalmú krémek – például a Bepanthen, Fenistil gél, Panthenol -, amelyek nyugtatják a bőrt és gyulladáscsökkentő, hidratáló hatással is bírnak. Ilyenkor jó, ha pár napig pihentetjük a bőrt és nem tesszük ki újabb sokkhatásnak. Ha hólyagos, sebes lesz a bőr, esetleg láz is fellép, jobb, ha orvosnak is megmutatjuk gyermekünket, aki gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító gyógyszert, speciális krémet ír fel.

Valós veszély: a napszúrás

Sokan beleesünk abba a hibába, hogy nem iszunk eleget. Amíg szoptatunk, nincs is gond, hiszen babánk megkapja az anyatejjel a szükséges mennyiségű folyadékot, feltéve, ha a mama eleget iszik. Ha gyermekünk hányingerre, szédülésre panaszkodik, aluszékonnyá válik és láza van, akkor kezdhetünk napszúrásra gyanakodni. Fontos, hogy rengeteg folyadékot adjunk és megfelelően hűs helységben ágynyugalmat biztosítsunk. Egy kiadós alvás megoldja a problémát, ám ha egy éjszaka alatt nem enyhülnek a tünetek, forduljunk orvoshoz!

Sérülések vízben, vízparton

A tengerparti nyaralás mindig óriási élmény felnőttnek, gyereknek egyaránt. Ám, ha azt szeretnénk, hogy ez így is maradjon, érdemes felkészülni rá.

Hihetetlenül jó érzés mezítláb száguldozni a finom, tengerparti fövenyen vagy kavicsokkal masszíroztatni a talpunkat, de nem is sejtjük, mekkora veszélynek vagyunk kitéve. Az éles kavicsok, törött kagylóhéjak és a sekély vízben tanyázó tengeri sünök is csúnya sérüléseket okozhatnak, nem is beszélve a medúzákról.

Bármennyire is utáljátok mindketten az úszószandált, mégis érdemes használni, mert kivédhet számos balesetet.

Ha gyerkőcöd állandóan leszedi magáról a vízi lábbelit, könnyen beleléphet egy tengeri sünbe, ami erősen égető érzéssel, fájó duzzanattal jár. Mossuk le az érintett területet langyos vízzel és szedjük ki csipesszel a bőrbe került tüskéket. Ha valamelyik beletörik és nem sikerül kipiszkálnunk, érdemes a parti elsősegélynyújtó helyre mennünk, ahol szakszerűen eltávolítják. Szükség esetén fájdalomcsillapító-szirupot is adhatunk a kis szenvedőnek.

Ha a parton önfeledten játszó gyermekünk egyszer csak véres talppal, jajveszékelve közelít, valószínűleg kagylóhéj, éles kavicsszél okozta sérüléssel kell felvennünk a harcot. Miután megvizsgáltuk a sebet és az nem túl mély, kenjük be Betadine-nal és tegyünk rá vízálló sebtapaszt. Ha komolyabb a gond – mély, akár csontig hatoló vágás vagy törmelékkel szennyezett seb-, mindenképpen bízzuk orvosra az ellátást, aki szakszerűen kitisztítja és ellátja a sebet.

A tengerben fürdőzve medúzák is okozhatnak sérüléseket, ezért inkább ne fogjuk meg őket, ne ússzunk a közelükbe!

Az Európa tengereiben előforduló medúzák általában nem veszélyesek, csípésük inkább kellemetlen: szédülést, rosszullétet, fejfájást okozhatnak.

Egzotikus helyeken azonban nem árt óvatosnak lenni, mert ott számos olyan medúzafaj honos, amelynek csípése izomgörcsöt, szív- és keringési zavarokat és akár halált is okozhat, megtámadhatja az idegrendszert. A méreg mennyiségétől és a bőrünk érzékenységétől függ, hogy mennyi ideig fáj, ég a csípés helye. A sebet legjobb, ha tengervízzel tisztítjuk ki, és utána jeget teszünk rá. Használhatnak még a csípés helyét enyhítő, hűsítő krémek, gélek. A fájdalmat ecettel, vagy paradicsommal is enyhíthetjük.

Vérszívók és egyéb fenevadak

Téged és családodat is imádják a vérszívók? Próbáljátok ki az ultraviola fénnyel működő szúnyogriasztókat, amelyek nem tartalmaznak szervezetre káros vegyületeket, nem okoznak allergiát, asztmát, mégis megvédenek a kellemetlen betolakodóktól. A szúnyogcsípések, azon kívül, hogy nagyon kellemetlenül viszketnek, ránk nézve semmilyen más káros hatással nincsenek. A Fenistil gél jó szolgálatot tesz, enyhíti az irritációt, hűsít és segítségével hamarabb felszívódnak a csípések.

A rovarok közül leginkább a kullancs veszélyes ránk nézve, hiszen minden 7. csípés Lyme kórt, minden 100. agyvelő- és agyhártyagyulladást okozhat.

A kullancs csípést az ember nem veszi észre, mert a kullancs a szúrás előtt elérzésteleníti a bőrt. Ha a nagy kirándulásról hazatérve gyermekeden csípést veszel észre, fekete ponttal a közepén és pár órán belül legalább 1 cm-es - kokárdaszerű- vörös udvara alakul ki, illetve ha csemetéd arra kezd panaszkodni, fáj minden végtagja, az annak a jele lehet, hogy a kullancs, amely megcsípte, Lyme-kórral fertőzött.

Ilyenkor ne kísérletezzünk azzal, hogy eltávolítjuk a kullancsot, vigyük orvoshoz gyermekünket, aki szakszerűen eltávolítja.

Ha már az elején kipiszkáltuk a kullancsot, ne dobjuk el, bármennyire is utáljuk, csomagoljuk be és vigyük magunkkal, az orvos ugyanis továbbküldi laborvizsgálatra, ahol megnézik, fertőzött-e és csemeténket alá kell-e vetni antibiotikumos kezelésnek.

Gyermeked igazi felfedező és legutóbbi felfedezése egy méhecske, netán darázs volt? Ne ess pánikba, ha a csípés helye feldagad! Sokan félreértelmezik a méh és darázscsípés okozta természetes tüneteket és összekeverik az allergiás reakciókkal: ha a csípés környéke megduzzad, égető, viszkető érzés alakul ki, semmi baj, elég, ha Fenistil géllel vagy a „meszelős” ecsetelőként ismert cink tartalmú rázós keverékkel bekenjük – utóbbi minden patikában kapható -.

Ha gyermekünk allergiás a méh- darázscsípésre, a csípés helyén kialakuló bőrpír, duzzanat mellett a szem is bedagad, gyermekünk sápadt, verejtékezik, szapora a légzése és a pulzusa. Legsúlyosabb esetben ez a duzzanat átterjedhet a gégére is és fulladást okozhat. Ha ezeket a tüneteket észleljük, ne késlekedjünk, azonnal hívjunk orvost és adjunk kalcium pezsgőtablettát vagy Calcimusc ampullás kalciumot!

A nyaralás mumusa: a fülfájás

A gyerekek imádnak víz alatt úszni. Fröcskölnek, pancsolnak és közben észre sem veszik, hogy a fülükbe víz megy. Később, otthon piszkálgatni kezdik, mert a bent maradt víz zavarja őket, ezzel hámsérülést okoznak a hallójáratban, utat engedve a fertőzésnek, gyulladásnak. Ha azt vesszük észre, hogy csemeténk tövig a fülében matat, fájlalja, égő viszketésre panaszkodik, valószínű, hogy hallójárat-gyulladással állunk szemben. Ennek két formája lehet: a pattanásszerű, körülírt hallójárat-gyulladás illetve a hallójárat teljes hosszát érintő, amely duzzanattal jár, dugulásérzést, folyást okozhat. Ne kísérletezgessünk otthoni kezelésekkel, mert szakorvosi tisztítást, kezelést igényel! Ritkábban anélkül is kialakulhat a hallójárat gyulladása, hogy gyermekünk piszkálná a fülét. Ha esténként a kádban rendetlenkedünk, tusfürdőből, samponból buborékfújó versenyt rendezünk vagy habkoronát teszünk egymás fejére, ennek is meg lehet az a veszélye, hogy az arra érzékeny kicsiknél, a fülbe jutott sampon, tusfürdő megbontja a bőr védekező rétegét, s az kiszárad, majd allergiás jellegű gyulladás, ekcéma alakulhat ki. Ez még nem okoz komoly panaszt, csak akkor, ha a strandon a klóros vagy vízparton nem tiszta víz jut a fülbe, és felülfertőzi az egyébként is gyulladt bőrt.

Vegyük rá csemeténket, hogy búvárkodjon úszószemüvegben, adjunk rá úszósapkát és ha tudjuk, hogy érzékeny a füle, használjunk füldugót is, amikor a víz alatti világ felfedezésére készül.

Ezeket a tippeket is érdemes megfogadnod, ha zökkenőmentes vakációra készülsz!