A feldolgozatlan trauma nem képzelgés, hanem a testedben rejtőző valóság

trauma,agy,ptsd Forrás: Getty Images
A traumán átesett emberek sokszor hallhatnak hasonló mondatokat: "Felejtsd el! Lépj túl rajta és kész! Ez csak a fejedben létezik!" Pedig a trauma egy létező jelenség, ami valódi, bizonyos körülmények között látható nyomokat hagy az agyban és a sejtekben. Mi történik, amikor egy sokk megzavarja az emlékezetet? Miért raktározza el a test és az elme a traumát? Milyen hosszútávú hatással lehet ez az egészségre nézve?

Ideális esetben az agyunk a világ legcsodálatosabb számítógépe. Ez a körülbelül 100 millió neuronból álló összetett hálózat nemcsak jó az információk feldolgozásában és elrendezésében, hanem mindezt nagyon-nagyon gyorsan is teszi. Az agyunkon átszáguldó elektromos impulzusok száma másodpercenként valahol 18 és 640 trillió között van. Ez a rendszer kódolja és tárolja az emlékeinket, az élményeinket - amelyekből összeáll az ember.

Azonban sajnos ritkán beszélhetünk ideális esetről. A trauma nem csak "a fejedben létezik". Valódi lenyomatot hagy a testen, károsítja a memória tároló folyamatait, és megváltoztatja az agyat.

A Harvard Medical School kutatása szerint a kezeletlen múltbeli traumák súlyos hatással lehetnek az egészségre. Érzelmi és testi reakciókat válthatnak ki, amelyek olyan komoly betegségekhez vezetnek, mint a szívinfarktus, a stroke, az elhízás, a cukorbetegség és a rák.

Ráadásul minél több traumatikus élménye van egy személynek, annál hajlamosabb lesz az ezekhez hasonló egészségügyi problémákra. Andrea Roberts, a Harvard kutatója szerint "ha három vagy annál több ártalmas gyermekkori tapasztalattal (ACE - adverse childhood experience) rendelkezel, rohamosan megnő a betegségek kockázata."

Hiába tűnik külső megjelenés alapján egy trauma átélője egésznek és egészségesnek, lehetséges, hogy egy olyan láthatatlan sebet hordoz magában, amely egyre gyengíti a teste védekezési mechanizmusait.

Lássuk, mi történik az agyunkkal, amikor súlyos sokk éri!

Trauma hatására meghibásodhat az emlékfeldolgozási rendszerünk. Az események és tények felidézéséért, tudatosításáért és az ezekről való beszélés képességéért felelős deklaratív vagy explicit emlékezet hibát követ el: nem elemzi és tárolja rendesen a traumatikus élményt.

E helyett az agyunk egy egyszerűbb módszerrel rögzíti a történteket: a traumatikus emlékeket képekként és testi érzetekként kódolja be. Ezt a folyamatot nevezzük disszociációnak. Az emlékmaradványok, töredékek beágyazódnak az agyba, és így akadályozzák a felépülést. Ez a folyamat poszttraumás stresszhez és komoly testi betegségekhez vezethet.

A poszttraumás stressz-zavar vagy PTSD (post-traumatic stress disorder) látható változásokat okoz az agyban. A 22 áldozatot követelő 2017-es manchesteri öngyilkos merénylet után, amelyet egy Ariana Grande-koncerten követtek el, az énekesnő nyilvánosságra hozott egy felvételt az agyáról, amelyen tisztán látható volt a történtek hatása.

A PTSD-vel vívott csatájáról így számolt be:

"Úgy érzem magam, mintha nem is szabadna erről beszélnem, mintha egy szót se szólhatnék róla bárkinek. Nem tudom, képes leszek-e valaha úgy beszélni erről, hogy nem sírom el magam."

Egyszerűen szégyellek megszólalni, mert annyi ember szenvedett el ennél súlyosabb, végzetes veszteséget. Pedig ez egy igenis létező dolog!
tette hozzá Ariana.
Három olyan területe van az agyunknak, amelyek megváltozhatnak a PTSD hatására:
  • a hippokampusz, az érzelmek és az emlékek központja összezsugorodik
  • az amigdala, a kreativitás és elmélkedés központja megnő
  • az elülső cinguláris kéreg, a tervezés és a fejlődés felelőse összemegy

Ráadásul a sejtemlékezetről szóló kutatások bebizonyították, hogy nem csak az agyunk, hanem a sejtjeink is raktározhatják a múltbeli traumatikus emlékek lenyomatait.

Mit tehetünk ezzel a "létező dologgal"? Szerencsére a trauma okozta károkból van kiút! Ez egy kezelhető probléma, és a segítség több formája is elérhető.

A terápia segíthet a traumatikus emlékek előhívásában és feldolgozásában. Amikor ezek az emlékek felszabadulnak, tudatosulnak, tehát végre teljes egészükben beépülnek az elmébe, az agy elkezdheti a feldolgozási folyamatot. A meditáció és egyes mozgásformák, például a jóga szintén valós eredményekkel járhatnak, és elősegíthetik a gyógyulást.

Egy tanulmány arra az eredményre jutott, hogy "a jóga sokkal eredményesebb a PTSD kezelésében, mint bármilyen gyógyszer, amit eddig vizsgáltunk. Ez persze nem jelenti azt, hogy a jóga meggyógyítja a betegséget, de határozottan a gyógyulás irányába terel."

A trauma felszabadítása a testből és az elméből hihetetlen eredményekkel járhat. Dr. Kelly Turner olyan rákos betegeket tanulmányozott, akik az orvosi várakozásokkal ellentétben felgyógyultak a betegségükből. Azt tapasztalta a kutatásai során, hogy az alanyai gyakran hivatkoztak érzelmi stressz vagy trauma felszabadulására, amikor a gyógyulásuk sikerességéről kérdezte őket. "Nem kell örökre beragadnod - mondja a Harvard pszichiáter professzora, Dr. Kerry Ressler -, jó esélyed van rá, hogy legyűröd a problémáidat!"

Lehet, hogy az agyunk, a testünk nagyon jó a trauma elraktározásában, de ugyanennyire jó a képessége a gyógyulásra is. Ahogy Helen Keller mondta:

Noha a világ tele van szenvedéssel, tele van a szenvedés legyőzésével is.

Hírességek, akik sokat tesznek a mentális egészségedért: