Ezek között a hatások között vannak az előre kigondolt koncepciókon keresztül átadott, „az én gyerekem nem fog csúnyán beszélni” típusú elméletek, amiket persze a gyakorlat sokszor egy mozdulattal söpör le az asztalról. A tudatos minták mellett bőven akadnak azonban olyanok is, amiket nem önszántunkból örökítünk át a következő generációra. Olyan szokások, berögződések és félmondatokból átsejlő szemléletek, amikről talán még magunk sem tudjuk, hogy személyiségünk részét képezik. Az igazi svédcsavar pedig az, hogy ezek a „tanítások” sokszor mélyebben ivódnak bele a gyerekeinkbe, mint a szándékosan közvetített gondolatok.

Az biztos, hogy szülőként nagy hatással vagyunk a gyerekeinkre, de milyen témákat befolyásol leginkább a mi hozzáállásunk?

Pénzügyek

Kitől mástól leshetnék el a gyerekek, hogyan is kell a pénzzel bánni, mint a szüleiktől? Érdemes már fiatal korban elkezdeni a pénzügyi tudatosságra nevelést, akár játékos formában társasokkal, akár a zsebpénz aprólékos beosztásával és a költések rendszeres nyomon követésével, közös átbeszélésével. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a mi pénzhez való hozzáállásunk adja az alapot, az lesz a meghatározó példa, hogy mi mire költünk és mire tesztünk félre. A Groupama Biztosító 2018-as kutatása szerint például azok a gyerekek, akiknek a szülei már aktív éveikben félretesznek öngondoskodás céljából, kétszer olyan valószínű, hogy követik a pozitív példát és saját maguk is spórolnak majd a nyugdíjas éveikre. A felmérésből az is látszik, hogy nem csak az befolyásolja a gyerekeket, hogy hosszú távon mire gyűjtenek a szülők, hanem az is, hogy milyen jellegű befektetéseket választanak. Ha otthon azt látják, hogy szülőként szívesen fogunk bele vállalkozás indításába, vagy akár ingatlanok vásárlásával biztosítjuk a jövőt, háromszor valószínűbb, hogy ők is hasonló beruházásokban fognak gondolkodni.

kapcsolatok

Otthon találkozunk először azzal, hogy mit is jelent a "nő" és a "férfi", milyen nemi szerepek társulnak ezekhez a kategóriákhoz. Szintén otthon ér minket az első élmény arra vonatkozóan, hogy a milyen kapcsolat lehet a szülők között, nem utolsó sorban pedig, hogy milyen lehet a szülők és a gyerek egymáshoz való viszonya. Az elsődleges szocializációs közeg határozza meg, többek közt azt is, hogy milyen módokon és milyen mértékben lehet kimutatni az érzéseinket, vagy akár, hogy a fizikai kontaktusnak milyen szerep jut.

Szokások

A jó és rossz szokások egyaránt ide tartoznak. Ha a saját szüleidre gondolsz, egész biztos eszedbe jutnak különböző cselekvések, amik szinte szervesen kapcsolódnak hozzájuk és téged sem hagynak hidegen. Gondolhatunk itt konkrétabb berögződésekre, mint a dohányzás, amit egyfajta családi örökségként vihetnek tovább a fiatalabb generációk, vagy utasíthatják el élesen, de kisebb, kevésbé látható példákban is megnyilvánulhat, mint a folyamatos időzavar és kapkodás, ami szintén jelentős hatással van a gyerekekre.

Bár fiatal éveikben a gyerekek szinte szivacsként szívják magukba a szülői példákat, a későbbi kritikától hangos éveikben felül is bírálhatják ezeket. A Groupama Biztosító már említett kutatása szerint a felnőtt lakosság több, mint fele várná el a szüleitől, hogy jobban készüljenek a nyugdíjas éveikre.

Bármilyen jó szándékkal készülünk tudatos és nem tudatos minták átadására, amennyiben a gyerekek felnőtt korukra úgy ítélik meg, hogy a szülőktől eltanult viselkedések és reakciók nem segítik őket, alapos önvizsgálattal bármikor alakíthatnak rajtuk, sőt akár teljesen el is hagyhatják őket és kialakíthatnak más, számukra megfelelőbb szokásokat.