Az UV-C hatásával nem igazán kell számolnunk, mert még mielőtt a Földet elérné, elnyelődik a légkör különböző rétegeiben (főleg az ózonrétegben), de jó, ha tudod, hogy egyes mesterséges fényforrások (például a higanygőzlámpa vagy a xenonlámpa) igenis sugározzák. De napozás szempontjából a bőrünket tulajdonképpen csak az UV-A és az UV-B hatásaitól kell védenünk.

Az UV-A sugárzás áthatol az üvegen is, és többnyire a bőr irharétegéig jut el. (Hm, akkor ezekben az üvegéttermekben is óvatosnak kell lenni.) Percek-órák alatt azonnali pigmentáció alakul ki: de amilyen gyorsan létrejön, olyan gyorsan el is múlik. Ez a spektrum felelős még a fototoxikus és fotoallergiás válaszokért is. (A napfény és bizonyos kémiai anyagok – például gyógyszerek, kozmetikumok, növényi nedvek – reakciója egyes esetekben gyulladást okozhat.)

Kis adagban nem okoz sem bőrpírt, sem pigmentációt, a tartós sugárzás azonban károsítja a bőrt: felgyorsítja a bőr öregedését, a ráncosodást, a feszesség és a víztartalom elvesztését. Csökkenti továbbá a bőr saját immunrendszerének védekezőerejét. Maradandóan károsíthatja a bőrsejtek DNS-ét és növeli a bőrrák kialakulásának kockázatát. A bőr minden leégés és sugárzás emlékét megőrzi, ezek hatása az életünk folyamán összeadódik. A károsodás kivédésére a szervezet ugyan rendelkezik egy javító mechanizmussal, de ennek kapacitása életünk során korlátozott. Ha már fiatalabb korban elhasználjuk ezt, akkor a későbbiekben nincs, ami megvédene.

Az UV-B sugárzást az üveg ugyan kiszűri, de a vízen áthatol, így úszás közben még inkább leéghetünk. Ez a sugárzás főleg a bőr hámrétegében nyelődik el. Ez okozza a napok, hetek alatt létrejövő késői pigmentációt. Felelős a napégésért és a vele járó bőrgyulladásért is.

Természetes kencék napégés ellen: