Miért halogatsz akkor is, ha ezért szétszorongod magad?

lusta,gyerek,halogatás
Forrás: Getty Images

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel!

N

Nem az önuralom hiánya áll a halogatás hátterében – de akkor vajon mi?

Ha megesett már velüed, hogy félretettél egy fontos feladatot és helyette nekiálltál, például, rendet rakni a spájzban, akkor minden bizonnyal tudod, hogy mekkora összpontosítást és erőfeszítést igényel egy ilyen művelet. Nem a kocsmában ültél, és nem is sorozatot bámultál. Rendet raktál – a szüleid büszkék lennének rád! Beláthatod, hogy ez nem lustaság vagy helytelen időgazdálkodás, hanem halogatás.

De akkor mi a magyarázat?

A halogatás szó angol megfelelője a latin procrastinare igéből ered, mely azt jelenti: holnapra halasztani. Azonban nem tudatos döntésről van szó: a szó másik eredete ugyanis az ógörög akrasia, amely a józan ítéletünkkel ellentétes cselekvést jelöl.

Ez a tudatosság kulcsszereppel bír abban, hogy ennyire nyomorultul érezzük magunkat a halogatástól. Amikor halogatunk, nemcsak abban vagyunk tudatában, hogy nem haladunk a feladatunkkal, de annak is, hogy ez nem vezet jóra – és mégis így teszünk.

Az emberek azért kerülnek a krónikus halogatás irracionális körforgásába, mert képtelenek kezelni az adott feladattal kapcsolatban fellépő negatív érzelmeiket

- mondja Dr. Fuchsia Sirois, a Sheffieldi Egyetem pszichológusprofesszora.

Szóval a rossz érzések miatt halogatunk?

Lényegében igen.

A halogatás nem jellemhiba vagy átok, ami miatt az ember képtelen beosztani az idejét, hanem a feladatok által kiváltott kellemetlen érzésekkel való megküzdési stratégia. Ilyen érzések például az unalom, a szorongás, a bizonytalanság, a frusztráció, a neheztelés vagy az önbizalomhiány.

Dr. Sirois az ottawai Carlton Egyetem pszichológusprofesszorával, Dr. Tim Pychyllel közös kutatásában arra jutott, hogy a halogatás során

a rövidtávú hangulatjavítás elsőbbséget élvez a hosszabbtávú célokért való cselekvéssel szemben.

Mik okozzák e rossz érzéseket?

Az esetek egy részében maga a feladat kellemetlen: például kitakarítani a koszos fürdőszobát vagy táblázatba rendezni unalmas adatok sokaságát. Máskor közvetettebb az eredetük: például önbizalomhiány, alacsony önértékelés, szorongás, bizonytalanság. Miközben az üres dokumentumra meredünk, olyan gondolatok futnak a fejünkben, mint: „Elég okos vagyok ahhoz, hogy ezt megírjam?” „Mit fognak szólni, ha elrontom?” „Nem tudok fogalmazni!”

Ez aztán arra sarkall minket, hogy félretegyük a munkát, és rendet rakjunk a spájzban. Ez viszont csak tetézi a bajt: amikor újra nekiülünk a feladatnak, a hozzá kapcsolt rossz érzések megnövekedett stresszel és önváddal megtetézve rohannak meg újra minket.

– A pillanatnyi megkönnyebbülés, amelyet a halogatáskor érzünk, teszi igazán ördögi körré a folyamatot – magyarázza Sirois doktornő. – A feladat elhalasztása megkönnyebbülést okoz, azaz jutalmat kapunk a halogatásért. Márpedig a behaviorista irányzat szerint ha egy adott cselekedetért jutalmat kapunk, akkor hajlamosak vagyunk megismételni.

A krónikus halogatás egy idő után nemcsak a teljesítményünkre hat ki, de mérhető károkat okoz mentális és fizikai egészségünkben is. Például: krónikus stressz, pszichés problémák, az életünkkel való elégedetlenség, depresszió, egészségtelen életmód, krónikus betegség, sőt előfordul magas vérnyomás, valamint szív- és érrendszeri megbetegedés is.

halogatás
forrás: Getty Images

De hát nem arról volt szó, hogy a halogatástól jobban érezzük magunkat?

Ironikusan hangzik, hogy azért halogatjuk a feladatainkat, hogy elkerüljük a rossz érzéseket, de aztán a végén csak még rosszabbul érezzük magunkat – pedig ez a helyzet, amit az evolúciónak köszönhetünk. A halogatás tökéletes példája a mélyen gyökerező hajlamunknak, mely azt diktálja, hogy a túlélés érdekében a közvetlen igényeinket előnyben részesítsük a hosszabb távú céljainkkal szemben.

Dr. Hal Hershfield marketingprofesszor szerint a jövőbeli önmagunkra inkább idegenekként tekintünk, semmint önmagunk részeként. Amikor halogatunk, az agyunk egy része azt hiszi, hogy az elhalasztott feladatok és az emiatt ránk váró negatív érzések valaki másnak a problémái.

A helyzetet tovább rontja, hogy stresszhatás alatt még kevésbé tudunk átgondolt, jövőorientált döntéseket hozni. Amikor olyan feladattal állunk szemben, amely szorongást vált ki belőlünk, az amigdala – agyunknak az érzelmi reakciók feldolgozásában, így a fenyegetésekre adott reakciókban szerepet játszó része – úgy ítéli meg, hogy ez veszélyes a jó közérzetünkre nézve. Még ha józan ésszel be is látjuk, hogy a feladat halogatása a jövőben csak még több stresszhez fog vezetni, az agyunk úgy van huzalozva, hogy ennek ellenére fontosabbnak tartsa a jelen időben aktuális fenyegetés eltávolítását.

Olvasd el ezt is!

És akkor mi a teendő?

Fel kell ismernünk, hogy a halogatás lényegénél fogva az érzelmekről szól és nem a produktivitásról. Ezért egy időgazdálkodási alkalmazás letöltése, vagy új önuralomstratégiák elsajátítása nem fog megoldáshoz vezetni. Az érzelmeinket kell másfajta módon kezelni.

Az egyik opció, hogy legyünk elnézőek önmagunkkal a halogatásért. Egy 2010-es kutatásban Michael J. A. Wohl és munkatársai azt találták, hogy azok a diákok, akik képesek voltak megbocsátani magunknak, amiért az első vizsgájuk előtt folyton elodázták a tanulást, a következő megmérettetésre már hatékonyabban készültek – mert megszabadultak a korábbi tettük okozta érzelmi tehertől, és így jobban tudtak koncentrálni.

Számos tanulmány kimutatja, hogy az önmagunkkal való együttérzés fokozza a motivációt és a személyiségfejlődést, és olyan pozitív érzelmeket vált ki, mint az optimizmus, a bölcsesség, a kíváncsiság és a kezdeményezőkészség.

A másik opció, hogy próbáljuk meg átkeretezni a feladatot azzal, hogy számba vesszük a pozitív aspektusait. Például idézzük fel, amikor valami hasonlót csináltunk és jó eredményt értünk el. Vagy gondoljunk arra, hogy milyen kellemes érzésekkel fog járni a feladat teljesítése. Képzeljük el, hogy mit fog majd szólni a főnökünk vagy a párunk, ha megmutatjuk nekik az elkészült munkánkat.

Ami még hasznos lehet

  • Mindig csak a következő lépésre gondoljunk! Dr. Pychyl szerint ha így teszünk, az segít megnyugtatni az idegeinket, és (jó értelemben) becsapni magunkat.
  • Ne várjunk arra, hogy megjöjjön a kedvünk! „A motiváció a cselekvést követi” – mondja Dr. Pychyl. – Csak vágjunk bele a feladatba, és majd észrevesszük, hogy a motiváció is megjeleni.
  • Gördítsünk akadályokat a pótcselekvés elé! Például ha a közösségi média böngészésével ütjük el a munkára szánt időt, töröljük az applikációkat a telefonunkról (vagy telepítsünk a gépünkre Facebook blockert, mely egy adott időtartamig nem engedi megnyitni az oldalt).
  • A halogatás ugyanakkor az életünkkel kapcsolatos kérdéseket is felvet. Például meddig terjed a cselekvőképességünk? Mivel akarjuk tölteni az időnket, és ehhez képest valójában mivel töltjük? Mikor hozunk helyes döntéseket?
  • Amíg ezekre megtaláljuk a válaszokat, addig is rakjunk rendet a spájzban – nehogy aztán meg ez legyen a halogatás tárgya!

Nézd meg ezt a galériát is:

Nézd meg a galériánkat> 7 kép
A szuperproduktív emberek 7 szokása
Tovább olvasok
Alacsony szénhidráttartalmú menü egy hétre

A szénhidrátszegény diéta az egyik leghatékonyabb módja – nyilván a sport mellett – hogy megszabaduljunk némi súlyfeleslegtől. Ha nem ez lenne a célod, akkor is érdemes időközönként beiktatnod a hétköznapokba, hiszen így egészségesebben és változatosabban táplálkozhatsz.

Megjelent a szeptemberi Éva!

Bukott háziasszonyok főzőkurzust tartanak. Miért vágyunk annyira a sematikus romantikus történetekre? Gyereklányok változtatják meg a világot. Olvasd el ízelítőnket a szeptemberi Éva magazinból!

Tiniként választották az anyaságot, majd jöhetett a karrier

Persze régen nagy divat volt, hogy nagyon fiatalon szülnek a nők, mára ez már megváltozott. Összeszedtük hát azokat, akik nagyon fiatalon váltak édesanyává, mára pedig már világsztárokká váltak.

Új divat hódít, avagy legyen minden MENTES!

Ha belépünk egy boltba, hiperbe vagy bármilyen élelmiszerekkel foglalkozó egységbe, biztos, hogy azonnal feltűnik, hogy külön elkülönített rész van fenntartva az úgynevezett MENTES dolgoknak. Mert ételallergiával élni nem egyszerű és főleg nem költséghatékony. De ma már divat lett mindenből a MENTES élelmiszereket keresni.

Ebből tudtam, hogy véget ért a házasságom – elvált férfiak vallomásai

Nehéz pontosan meghatározni, mikor jön el az a pillanat, ahonnan egy házasság menthetetlenné válik. Általában utólag tisztul ki a kép.

Az olimpiai bajnoknő kiharcolta, hogy a Nike megváltoztassa szponzorációs alapelveit a terhes sportolók esetében

A hatszoros olimpiai bajnok sprinter Allyson Felix szerint a sportolónőket „többé nem szabadna büntetni azért, mert gyerekük születik”. Ezt követően a Nike megváltoztatta a terhes sportolókkal való együttműködési szerződését.

Kövess minket

ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin

Nem kell választanod! Két kedvenc magazinodat most egy áráért kapod meg. Fél év (5 lapszám) Éva + ajándék fél év (5 lapszám) InStyle 7950 Ft helyett 3180 Ft

Csak 3180 Ft

Weboldalunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy jobban megismerjük a felhasználói viselkedést és érdeklődést, valamint ezek segítségével személyre szabjuk és javítsuk a reklámokat. Weboldalunk használatával ezen feltételeket ön automatikusan elfogdja. További információkat az adatkezelési tájékoztatóban olvashat.
Megértettem