Boldogtalan ember az, aki csak fizikailag vált felnőtté, érzelmileg nem

felnövés,boldogság,lélek,felelősség
Forrás: Getty

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel!

H

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a boldogság egy belső folyamat, míg a boldogtalanság külső hatások következménye. Pedig a dolog nem ilyen egyszerű.

Te vagy a saját boldogságfelelősöd. Hallottad már ezt a mondatot? Jól hangzik, de nagyon könnyű félremagyarázni. Mert hogyan kell gondoskodni a boldogságról? Lefoglalsz egy utazást, megkeresed az ideális munkahelyet, a hozzád illő társat. De mi van, ha minden igyekezeted ellenére szerencsétlenül alakulnak a körülmények, szörnyű a szolgáltatás a thaiföldi hotelben, elveszted a munkád, elhagy a szerelmed? Sőt, mi van akkor, ha minden jól alakul, mégsem vagy képes elégedettséget, békét és hálát érezni? Amikor bárhogy alakul az élet, hiányt és bizonytalanságot élsz meg?

Miért van az, hogy egyesek annak ellenére boldogok, hogy látszólag nem sok okuk lenne erre, míg mások frusztrálan élik meg, hogy minden okuk meglenne a boldogságra, de nem képesek átengedni magukat az érzésnek?

Tanulságként rögtön kimondhatjuk:

nem az a fontos, hogy mi vesz körül, hanem az, hogy mi zajlik benned. A boldogtalan emberekre gyakran jellemző, hogy nem képesek felelősséget vállalni önmagukért, ugyanis a szó lélektani értelmében még nem nőttek fel.

Gyerekkorunkat a szülői támogatás határozza meg. Kinek több jutott belőle, kinek kevesebb.
Nagyon megnehezíti például a felnőtté válást, ha valakinek annyira nem jutott gondoskodás, szülői támogatás, hogy idő előtt kell felnőtt módra viselkednie. Rajta felnőttként azt láthatja a környezete, hogy mindig áll a vártán, mindenki helyett felelősséget vállal, rendszeresen túlteljesít, perfekcionalista. Érzelmi szinten valójában továbbra is rettegő kisgyerekként reagálja le a külvilágot, aki azt hiszi, csak akkor szerethető, ha mindig jól teljesít. Így aztán fájdalmasan kiszolgáltatott mások visszajelzéseinek és állandóan szorong, nehogy hibázzon.

Aztán ott vannak azok, akiket ajnároztak, akiknek minden lépését óvták, akiket túlszerettek. Mivel sosem kellett felelősséget vállalniuk magukért, a tetteikért, döntéseikért, fogalmuk sincs önmaguk valós értékeiről, határairól, képességeiről. Ez örök bizonytalanságot szül, még akkor is, ha ezek az emberek gyakran a határozottság álcája mögé bújnak.

A két véglet között persze széles a paletta, nagyon változatos, hogyan gondolkoztak szüleink a saját szerepükről a nevelésünkben. Ám ha statisztika készült volna arról, milyen arányban járnak köztünk azok, akik éppen az életkoruknak megfelelő mennyiségű és minőségű szülői támogatást és visszajelzést kapták, az "ideális" esetekből jó eséllyel kevesebb lenne, mint a többiből.

Mi az "ideális"? Alapból a feltétel nélküli szülői szeretet. Aminek nem kell egyet jelentenie azzal, hogy a szülőnek minden tökéletes úgy, ahogy a gyerek csinálja. Azt jelenti, hogy magát a gyereket alapértelmezetten jónak, teljesnek, minden körülmények között szerethetőnek látja a felnőtt, de a tetteiben, a helyzetértékelésében képes meglátni a hibákat. Azokat fejlesztő módon jelzi vissza, és támogatja a gyereket a hibák kijavításban. Ugyanígy képes visszajelezni a sikereket, amiket szintén nem a gyerek tulajdonságaként, hanem tettei következményeként azonosít. Hagyja, hogy a gyereke meghozza a maga döntéseit – mindig az életkorának megfelelő szinten – és segít neki tanulni azokból. Az elég jó szülő nem várja el, hogy a gyereke minden körülmények között "viselkedjen rendesen, és tegye a dolgát az elvártak szerint". Természetes számára, hogy a gyereknek tanulnia kell az optimális viselkedést, a döntéshozatalt, a döntésekért való felelősségvállalást. Tanulnia kell, hogyan vonja le a konzekvenciákat, hogy módosítson a hozzáállásán, gondolkozásán, hogyan korrigálja a hibáit, hogyan ünnepelje a sikereit.

A gyereknek folyamatosan tanulnia kell önmagát, hogy felnőttként majd ne mások magáévá tett elvárásaihoz, hanem a saját tehetségéhez, adottságaihoz képest építhesse fel az útját.

Gyerekként a szüleidhez fordultál, ha segítségre volt szükséged, felnőttként már csak magadra számíthatsz, és ez így van rendjén. Ám ha nem kaptál lehetőséget arra, hogy fokozatosan, mindig az életkorodnak megfelelő mértékben önállósodj, akkor olyan elakadások határozzák meg a felnőttkorodat, amik keresztbe tesznek a boldogulásodnak.

lélek,boldogság,felnőtté válás,pszichológia,boldogtalanság
forrás: Gettyimages
Boldogtalan ember az, aki csak fizikailag vált felnőtté

Ezen a ponton válik érthetőbbé, miért az érzelmi éretlenség, a boldogtalan emberek közös jellemvonása. Ha nem érzed magad szerethetőnek, vagy fogalmad sincs, mire van ráhatásod az életedben és mire nincs, akkor az állandó frusztráltság megakadályoz abban, hogy nyugodt elégedettséget érezz.

Aki érzelmileg valamilyen mértékben éretlen maradt, az a kritikára vagy a sikertelenségre jellemzően sértettséggel vagy kétségbeeséssel reagál. Az életét így habitusának megfelelően vagy panaszkodással tölti, mint egy gyerek, aki a szüleire vár, hogy oldják már meg a problémáját, vagy épp ellenkezőleg, összeszorított fogakkal cipeli azokat a terheket is, amik nem tartoznak a felelősségi körébe. Mindkét eset az áldozat szerepről szól, és a mártírokra nem jellemző a boldogság.

Az érzelmi éretlenség a kapcsolataid dinaimkáját is meghatározza. Nem nehéz belátni, hogy a mártír szerepet csak akkor lehet a maga teljességében megélni, ha az ember mellett megjelennek az elkövetők. A társak, akik nem segítenek, vagy legalábbis nem jól segítenek. A lusták, a hazugok, a nemtörődöm emberek, az agresszív típusok, stb. Mert legalább két ember kell hozzá, hogy a megfelelő játszmák mentén újra és újra megélhesd a frusztrációt. Eközben pedig egyre mélyebb meggyőződéseddé válik, hogy nincs mit tenni, ILYEN az élet.

A felnőtt felelősségvállalás felé megtett következő nagy lépésed az lehet, hogy keresel magadnak egy terapeutát, aki segít feldolgozni gyermekkori elakadásaidat, és épp úgy végigkísér az érzelmi önállósodás útján, ahogy annak idején a szüleidtől várthattad ezt. Mert az igazi felnőttkor csak akkor kezdődik el, amikor átéled, hogy nem az események feletti kontroll jelenti a biztonságot, hanem az érzelmek feletti.

Érdekelnek a lélek "sötét titkai"? Íme, néhány sikeres film, amik durván sérült lelivilágú karaktereket mutatnak be.

Nézd meg a galériánkat>5 kép
Zakkantak, mégis imádjuk őket – pszichopaták a filmvásznon
Tovább olvasok
Kép
Három csodaszép magyar mocsár, ami behúz – de csakis jó értelemben

Megfigyelted, hogy víz mellett megnyugszol? Ezért mész tenger vagy tó mellé nyaralni, és ezért él az emberiség nagyobb része vízpartokon. De ha igazi csodát akarsz látni, irány a mocsárvilág!

Kép
Dobozban altatta újszülött babáját a barátnőm – megkérdeztem, miért

A barátnőm fiai életük első pár hónapjukat egy papírdobozban töltötték. Egy nagyon szép darabban, de mégis egy papírdobozban. Megkérdeztem, hogy miért.

Kép
„Amíg anya ilyen csúnya tablettát szed, neked nem lesz kistestvéred!”

Beszólnak. Kommentálják a legbelsőbb magánügyeidet. Akár a gyerek előtt is.

Kép
Vihetjük az újszülöttet levegőre? Ezt mondja a gyerekorvos:

Jó dolog összebújni egész nap az újszülöttel és a biztonságot nyújtó négy fal között lenni, ismerkedni, kiélvezni az első, közös időszakot. Ám pár nap után az újdonsült anyukáknak is elkezd hiányozni a levegő, hogy elmenjünk valahova otthonról. De vajon ki lehet egy pár napos/hetes újszülöttel már mozdulni?

Kép
7 szobanövény, aminek szinte semmi fényre nincs szüksége

Elfogyott a hely az ablakban? Vagy épp olyan helyiségbe is raknál növényt, ahol nincs ablak, ergo természetes fény sem? Nem baj, mert most mutatunk pár olyan szobanövényt, akik gyakorlatilag fény nélkül is vígan elélnek.

Kép
Meddőnek nyilvánították, pedig egészen hétköznapi módon kezelhető volt a baja

Akár a kivizsgálásnál, akár a sokadik lombiknál tartunk, a babatervezés nehézségei alaposan igénybe veszik testünket és lelkünket egyaránt. Néha reményt és eltökéltséget mozgósítanak bennünk, máskor dühösek leszünk magunkra, a párunkra és az egész világra. A testünkre pedig egyre inkább ellenségként kezdünk tekinteni, amiért nem azt teszi, amit elvárnánk tőle. Így volt ez Barbinál is.

Kép
Napi horoszkóp szeptember 26.: a Nyilasok az árral sodródnak, a Bakoknak éberségre van szükségük

Hétvégén sem érdemes kihagynod a horoszkópod, izgalmas üzeneteket tartogatnak ugyanis az egyes csillagjegyek!

Kövess minket

ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin

Előfizetés

Weboldalunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy jobban megismerjük a felhasználói viselkedést és érdeklődést, valamint ezek segítségével személyre szabjuk és javítsuk a reklámokat. Weboldalunk használatával ezen feltételeket ön automatikusan elfogdja. További információkat az adatkezelési tájékoztatóban olvashat.
Megértettem