A fenntarthatóságot nem lehet (véleményem szerint) könyvekből megtanulni. Igaz, épp a napokban olvastam hogy gimnáziumban választható tantárgy lett a „Fenntarthatóság”, ami egy hatalmas mérföldkő. Úgy gondolom, hogy a fenntarthatóságról való beszélgetést minél kisebb korban kell elkezdeni. Nem feltétlen egy megtanulandó tudásnak - sokkal inkább egy életmódnak tekintem, amit gyakorlattal lehet a legjobban megismerni és elsajátítani.

Ehhez elsősorban kikerülhetetlen, hogy mi (felnőttek) tanuljunk meg kicsit tudatosabban, fenntarthatóbban élni.

Szülőként az első dolog amit megtanultam, hogy a minta én vagyok. Nemcsak visszahallom a mondataimat a gyerek szájából, és a hanglejtésemet és tökéletesen tudja utánozni – hanem a cselekedeteimet, gondolkodásmódomat is másolja – hiszen neki ez lesz az ’alap’. A gyermekünk nem azért fog tudatosan élni, mert fa játékokat veszünk nekik, vagy elolvassuk neki százszor az állatvilág enciklopédiáját. Természetesen ezek is sokban hozzájárulnak a folyamathoz és remek alapot nyújtanak egy-egy beszélgetéshez.

Hogyan tudunk szülőként olyan szokásokat kialakítani ami a fenntarthatóságot szolgálja?

A legalapvetőbb és sokszor bele se gondolunk - a bevásárlás. Azaz miket, milyen termékeket lát otthon a gyerek, mit eszünk és hogyan készítjük el. Az is nagyon fontos, hogy a bevásárlásba, az étel elkészítésébe mennyire vonjuk be a gyereket otthon. A piac egy remek program már egészen kicsi kortól. Megismeri a gyümölcsöket, zöldségeket – később lehet beszélgetni az évszakokról, szezonalitásról – hiszen a piacon azt kapjuk ami éppen megtalálható a természetben is. A piacról haza érkezve, együtt elpakolhatjuk a termékeket. A boltban törekedjünk a felesleges csomagolás elkerülésére. Otthon – életkorának megfelelően – be tudjuk vonni az étel elő- és elkészítésébe is. Minél jobban része a folyamatnak annál jobban megismeri az ételeket (és kevésbe lesz válogatós).

A másik észrevétlen pont, ahol nagy hatással tudunk lenni a gyerekekre, hogy mikkel vesszük körbe magunkat. Mennyi (és milyen) játékaik vannak – mennyire vigyázunk rájuk, tartjuk őket rendben. Valamint, nekünk szülőknek mennyi extra tárgy van a lakásban ami hasznos vagy kevésbé hasznos. Mivel töltjük az időnket – mennyi időt töltünk a szabadban. A természetjárás is egyenes út ahhoz, hogy a gyerekekben (és bennünk) kialakuljon egy erős kötődés/törődés a Földünk iránt. Ha tehetjük gondozzunk növényeket (akár lakásban is), ültessünk közösen, gondozzuk a növényeket. Ha van kertünk legyenek fűszernövények, kis kert, amiben a kisebbek is be tudnak segíteni.