Kinek ne lenne ismerős a nagy téli-tavaszi cipővásárlás. Tologatjuk egy ideig, de előbb- utóbb elérkezik a pillanat, amikor a gyereket vagy gyerekeket egy szép óvodai nap után a kocsiba betesszük és elvisszük cipőt próbálni. Fohászkodunk, hogy jó napjuk legyen, ne legyenek éhesek, fáradtak, de természetesen melegük az lesz és előbb utóbb teljesen megunják a próbálgatást, keresgélést. És teljesen igazuk van.

Természetesen, mint minden dolgozó szülőnek nekem sincs időm előre bemenni a boltba és megnézni pár fazont előre, ugyanakkor a gyerekeim kifejezik, ha valami nem tetszik nekik, így ezzel még elbíbelődhetnénk egy darabig ha és amennyiben velem lennének. De nincsenek. Mégis már jópár szezon óta 100% sikerrel veszem meg a jó méretű cipőt egy aprócska trükknek köszönhetően.

Mielőtt elérkezik a pillanat, hogy elinduljak a gyerekeimnek cipőt venni, megkérem őket, hogy álljanak rá egy papírlapra. Természetesen tudom, hogy nem találtam fel a spanyolviaszt ezzel, de utána nem kettő tappancs rajzzal mászkálok a plázák emeletei között, hanem a sarok és a nagylábujj közötti területet lemérem és vágok magamnak egy ugyanolyan hosszú zsinórt, amit aztán magammal viszek a pénztárcámban. Így amikor megtetszik egy cipő és van is a méretükben, bele tudom tenni a zsinórt a cipő belsejébe, a belső talphosszhoz és meg tudom nézni, hogy jó-e a cipő, hordható-e vastag zoknival vagy akár kettő szezont is kibír a kis lábukon.

Ezzel az aprócska trükkel megspórolom magamnak a felesleges köröket, hiszen egy kiválasztott cipőt kapnak, ők nem tudnak válogatni és nemtetszést kifejezni, továbbá nem kell végig szenvedni a cipőpróbálgatást hanem egy kész, kiválasztott fazonnal találkoznak, amikor eljön az ideje.

Nem csak az idegörlő pillanatok öregíthetnek bennünket, hanem káros beauty szokások is. Nézegesd meg galériánkat, amiből megtudhatod, melyek ezek.