Két szó, amit tilos kimondanod, ha a pároddal vitázol

Borítókép: Két szó, amit tilos kimondanod, ha a pároddal vitázol Forrás: Pixabay
Soha nem figyelsz rám. Soha nem pakolod ki a mosogatógépet! Soha nem veszed észre, ha szomorú vagyok! Mindig olyan idegesítő vagy! Mindig elfelejted, amit öt perccel azelőtt mondtam! Mindig kiabálsz!

Mi a baj a sohával és a mindiggel?

Az, hogy általánosítasz velük.

1.

Ha azt mondod, „soha” vagy „mindig”, akkor már nem a konkrét esetről beszélsz, hanem egy csomó másikról is. Az aktuális sérelmedre sok másik is rápakolódik, és amit ennek fényében mondasz, az nem biztos, hogy fair.

2.

Így a másiknak is nehéz reagálnia. Nem egy konkrét helyzetben kell magyarázatot adnia vagy védekeznie, érvelnie, hanem az összes eddigi vitátok során elhangzottakra.

3.

Tulajdonképpen a tiszta lappal indulás esélye vész így el. Olyan, mintha minden egyes új konfliktusban újra kinyitnátok összes addigi vitátok aktáit, és így egy soha véget nem érő vitafolyamban vesztek részt, ami időről időre fellángol.

4.

Az is baj a sohával és a mindiggel, hogy általában a másik viselkedéséről szól. Ahelyett, hogy magadról beszélnél ilyenkor: „Amikor ezt mondtad, így éreztem magam.”

5.

A soha és a mindig használata azért is ellenjavallt, mert nemcsak a múltról szól általánosító módon, hanem a jövőt is előre vetíti. Mintha borítékolnád, hogy „soha nem viszed le a szemetet, tehát bizonyára ezután sem fogod”, vagy „mindig ilyen gúnyosan nevetsz, tehát biztosan ezután is így lesz”.

Ha már vitára kerül a sor, szerintem így érdemes:

1.

Ne akkor kezdj bele, amikor a legindulatosabb vagy, hanem később, amikor már lehiggadtál.

2.

Addigra az is eldől, tényleg annyira fontos-e a dolog, illetve a kusza érzelemhalmazból mi az, amit valóban érdemes megosztanod a másikkal.

3.

Ne róla beszélj, hanem magadról, a saját érzéseidről.

4.

Ha róla akarsz beszélni vagy az ő érzéseire vagy kíváncsi, ne kijelents, hanem kérdezz: „Hogy értetted, amikor azt mondtad?”

5.

Ne utasítsd el csípőből, amit mond. Ha képes vagy olyan mondatokra, mint hogy „Lehet, hogy igazad van”, vagy „Ezen el fogok gondolkodni”, azzal már ki is fogtad a szelet a vitorlából.

6.

Ugyanakkor te is vedd észre, ha ő – aki még nem olvasta ezt a cikket – a te vélt érzéseidről, motivációidról kezd beszélni. Kérd meg, hogy beszéljen magáról, a te gondolataidat pedig majd megfogalmazod te.

Minél többet vitáztok „helyesen”, valójában annál kevesebbet fogtok vitázni.

A következő 7 meglátás is nagyon hasznos (és nagyon viccesek hozzá az illusztrációk):