Mi a baj azokkal az emberekkel, akiknek minden mondatuk úgy kezdődik, hogy Én?

lelkem,lélek,ego,önzőség
Tiszta sor, hogy a gyerekek én-központúak, mindent az egójukon keresztül értelmeznek. De ezt idővel kinővik. Vagy mégsem? A nagyra nőtt egók korát éljük, a mondandónk önmagunk körül forog. Pedig mindenkinek jobb lenne, ha a beszélgetésekben kevesebb lenne az „én”, és több lenne a „te”.

A közösségi média kihívásokban már a dolgozószobánkat mutogatjuk, és csak idő kérdése, mikor kerül sor a hálószobánkra. Mindenki csak magáról beszél, ami idővel akkor is unalmassá válhat, ha valakinek érdekes a személyisége, és az élete tele van izgalmas történetekkel.

Napjaink beszélgetéseiben valaki mindig rálicitál a sztoridra, mintha az élet állandó versenyzést jelentene. A család karácsonyfája éppúgy a sikered fokmérője, mint az, hogy milyen a kilátás a nappalidból. Csakhogy a versenyek célja az első helyen végezni – mások legyőzése által. A közösségi média minderre csak ráerősít, hisz azt üzeni: beszélj sokat, és építs brandet magadból.

Ez az egocentrikus létezés lefokozza a hétköznapi beszélgetéseket, inflálja az egót. Végezz el egy kísérletet, próbálj meg csak két napig nem beszélni magadról! Figyeld meg mit tesz ez a visszavonulás a kapcsolataiddal! Az emberek azt érzik majd, hogy érdeklődsz irántuk. Te pedig tényleg teret adsz a másiknak, a története minden egyes részletének.

Azzal, hogy nem magadról mesélsz, hanem a beszélgetőpartneredre vagy kíváncsi, őt állítod a középpontba, amiért hálás lesz. Ha nem magadról beszélsz, elcsitul a fejedben a zaj – amit talán épp a saját hangod idézett elő – és tisztábban érzékeled magad körül a világot. Azzal, hogy nem magad állítod középpontba, a kapcsolataid szintet léphetnek, hiszen nyitottá válsz mások problémáira. Verbálisan is érdeklődőbbé válszl, azzal építed, alakítod a beszélgetést, hogy újabb és újabb kérdésekkel mélyíted a viszonyt.

Amikor a másikat hallgatod, ne arra koncentrálj, mit fogsz válaszolni, mivel fogod lenyűgözni. Csak rá figyelj, a mondanivalójára, a gesztusaira. Sokan alábecsülik a „csendes embert”, pedig lehet, hogy nagyobb hatalma van annál, aki folyton beszél. Valójában akkor uralod igazán a beszélgetést, ha nem magadról beszélsz. Így ráadásul még körülvesz majd valami finom titokzatosság is, és ezekután nem kizárt, hogy mindenki téged akar majd megismerni.

Vannak olyan kommunikációs hibák, amiket még egy vita hevében sem szabadna elkövetned, a galériában mutatunk 5 példát.