Szeretnék idős koromra is nyitott és kíváncsi maradni - 10+1 kérdés Bach Katához

Borítókép: Szeretnék idős koromra is nyitott és kíváncsi maradni - 10+1 kérdés Bach Katához Forrás: Vígszínház/Emmer László
Új sorozatot indítunk az Éván. Nagyjából ugyanazt a tíz plusz egy kérdést tesszük fel költőknek, íróknak, színészeknek és énekeseknek (elsősorban nőknek), amik főleg művészeti pályával, kultúrával, családdal, vágyakkal, álmokkal, célokkal függenek össze. Nem állítjuk, hogy valamiféle tanulság kerekedik majd ki belőle, de hogy érdekes sorozat lesz, az garantált.

A sorozat harmadik darabjában Bach Kata színészt faggattuk.

Hogyan indult a pályád?

Úgy, hogy jó barátokra találtam a dunapataji színjátszókörben.

Mit jelent számodra a siker szó?

Például megszervezni a kislányom ovis csoportjának, hogy eljussanak bábszínházba. Vagy azok az esték, amikor egyedül vagyok a gyerekekkel, és probléma nélkül, jókedvűen sikerül eljutnunk az alvásig. Vagy eljátszani egy előadást úgy, hogy tapasztalom magamon a fejlődést. Dolgozni valamin, miközben szeretnek a kollégák. De gyakran az is elég a sikerhez, ha egy beszélgetés alatt azt érzem, a másik valóban kíváncsi arra, amit gondolok.

Mit gondolsz a színész-színésznő kifejezésről?

Ezekkel nincs bajom. A „művésznő” kifejezéstől viszont zavarba jövök. Nem szeretem.

Van-e a pályáddal kapcsolatban olyasmi, hogy „nagy cél”, „végső cél”?

Szeretnék idős koromra is nyitott és kíváncsi maradni.

Mit gondolsz a karrier-család összefüggéséről/ellentmondásáról?

Könnyebben épít karriert az, aki száz százalékban csak erre tud koncentrálni. A család nagyon sok időt igényel, többször is előfordult velem az elmúlt években, hogy egyszerűen nem jutottam el egy castingra. De szentül hiszem, hogy ha a halálom előtt lepereg előttem az a bizonyos képsor, egyik valaha átélt castingomat sem fogom látni, és tartok tőle, hogy úgy általában a munkámról se túl sokat.

Mit gondolsz a színház, az irodalom szerepéről manapság?

Lelassulni, elmélyülni, ünnepelni, megadni a módját, örömet szerezni magamnak, a szeretteimnek, nevetni, sírni és közben elfelejteni a valóság minden nyomorát. Ez örök. Egyébként pedig sokszor azt érzem, hogy manapság eluralkodott a világon a közösségi média és a neten könnyen elérhető sorozatok.

Van-e ún. „bakancslistád”? Megosztanád az első három tételt?

A tandemugrás az. És szeretnék újra sétálni egy hegygerincen, 2000 méter felett. A két oldalon szakadékot látsz, körben hegycsúcsokat, hegytetőket, sziklákat. Elképesztő látvány, egy másik világ. A harmadik vágyam pedig: végre átaludni egy hétvégét.

Vannak olyan könyvek, filmek, színdarabok stb., amik változtattak a gondolkodásodon, életeden?

Az Utas és Holdvilágot többször olvastam, a hatására végigmentem egyszer egy szál hátizsákkal, szállás nélkül a könyvben szereplő olaszországi helyszíneken. Ha nem találtam a helyem a világban, ez a könyv valahogy mindig megtalált. Ibsen Vadkacsa című színdarabja is nagy hatással volt rám, mert korábban sosem gondoltam arra, hogy mekkora tragédiát lehet azzal okozni, ha valakit kegyetlenül szembesítesz élete hazugságaival. Az erőszakos filmek, legyen az horror, thriller vagy akció viszont folyamatosan szembesítenek azzal, hogy sok más embertársammal ellentétben az én idegrendszerem alkalmatlan ezeknek a műveknek a befogadására.

Hova jutnál el szívesen a világban, ha se pénz, se hosszú utazás nem lenne akadály?

Japánba.

Mit vársz 2023-tól?

Meglátjuk, hogy 2023 mit szeretne tőlem.

Szeretnél valamit nagyon elmondani, amit nem kérdeztünk meg?

Nemrég volt bemutatóm a Vígszínházban, A kastély című előadást adjuk elő Bodó Viktor rendezésében. De felújításra vár az Anna Karenina is, amiben a címszerepet játszom és szeretnék filmet forgatni.

Galériánkban a nemrég elhunyt Gina Lollobrigida életével ismerkedhetsz!