10+1 dolog, amit nem tudtál a pesti kabarék fülledt, pezsgő világáról

kabaré,pesti kabaré,Heltai Jenő,Ady Forrás: PZ
Napokban jelent meg Körner András Költők a kabaréban című gazdagon illusztrált kötete, amelyből kiderül, hogy mennyi mindent köszönhet a 20. századi magyar kultúra a kabarék füstös és homályos világának.

Költészetet, magát a pesti nyelvet, mindent, ami köszönő viszonyban volt a kor társadalmi progressziójával. A pesti kabaré volt a múlt század első felében a punk, a rock & roll, minden, ami lázadó és sikkes, kb annak a megfelelője, ami most egy slam poetry est vagy egy elektro partyval egybekötött kiállítás megnyitó.

1. Budapesten kívül az Osztrák-Magyar Monarchiában csak Nagyváradon létezett kabaré, igaz az sem sokáig, csak 1910 és 1913 között. Viszont a pesti kabarétársulatok vendégszerepeltek vidéki nagyvárosokban, például Szegeden….

2. A pesti kabaré számos dologban különbözött a német vagy a francia kabarétól. Például nyugaton divat volt, hogy viccelődtek a homoszexualitással, sőt, a melegeknek is volt kabaréjuk, addig itthon ez a téma tabu volt.

3. 1923-ban a Gresham szuterénjében működő Pódum Kabarét bezárta a cenzúra a Horthyt, mint „lovas tengerészt” gúnyoló versike miatt…”Volt egyszer egy tenger/Azon volt egy ember/Felmászott a trónra/ Nem mászik le róla.”

pesti kabaré,revü,Ady
Forrás: PZ
''Kábáré!''

4. A Newyork Kávéház száz nézőt befogadó bárjában viszont 1931-ben a mindössze két évig működő kabaréban engedélyezték a politikai szatírát, amit alapvetően a Kellér Dezső írt, aki ugyebár sajátos karriert futott be a szocializmus éveiben. Kellér szerint azért engedték azokat az esteket, mert „száz ember nevetése nem hallatszott az égig”.

5. Míg a nyugati kabaré kimondottan progresszív volt, nyitott a szociális változásokra, az az anarchizmusra, és az avantgardra, addig nálunk Ady verseinek megnezésítése volt a progresszió csúcsa, az avantgard hatások a konzervatívabb pesti kabarét elkerülték.

6. Sőt, inkább parodizálták az izmusokat. Előadták a Terézkörúti Színpadon Karinthy híres paródiáját, amelyben a Tarhonyaberger Anatol előadja futurista stílusban Petőfi Befordultam a konyhába című versét… Ugyancsak paródia szintjén kerül szóba az expresszionizmus is, amikor is előadták itt az Expresszionista dráma 36 felvonásban című jelenetet. (Összehasonlítva a Berlinben 1910-be alapított Újpatitkus Kabaréban már voltak a Der Sturm és a Die Aktion expresszionista folyóiratokból szemlézett versek is.

7. A pesti kabaré nagyban hozzájárult ahhoz, hogy kialakult az ún. modern pesti nyelv, amely a jassz nyelvtől a zsidó szlengen át az irodalom nyelvi humoráig sajátos egyveleget alkotott és máig ott van a nyelvi fordulataink között. Például Heltai kitalálta a mozi műszót, míg az „anyám, én nem ilyen lovat akartam” Lovászy Károly dalának egyik refrénje.

8. A pesti kabaré abból a szempontból volt zsidó, hogy sok alapszerzőjük (Molnár Ferenc, Kemény Simon, Heltai Jenő, Nagy Endre, Szép Ernő, Somlyó Zoltán) zsidó származású volt, de az előadott műsorokban ritkán foglalkoztak a zsidó mindennapi élettel, ugyanakkor sok jelenetben – például a Hacsek és Sajókban – ott volt az a bizonyos összekacsintás.

9. A pesti kabarékban a költők versei alapvetően megzenésítve hangoztak el, néha előfordult hogy Heltai Jenő vagy éppen Szép Ernő maguk olvasták fel verseiket. Szép Ernő aztán letett arról, hogy szerepeljen, mert a lámpaláza nem tett jót az egyébként parádés szövegeinek.

10. Ignotus Babits első könyvéről írt recenziójában (Nyugat, 1909) megemlíti, hogy a magyar költők talán azért lettek olyan virtuózak, mert a kabarék világában tettek szert bizonyos technikai bravúrra.

10+1 Érdemes Ady hihetetlen népszerűségének okát részint abban keresni, hogy a pesti kabaré egyetlen egy költőt sem népszerűsített annyit, mint Adyt, akinek 28 (!) versét adták elő.

6 bizarr rémtörténet és szörny a világirodalomból: