Mire jó az internet? – II. rész

Borítókép: Mire jó az internet? – II. rész
A modern, 21. századi ember internetezik és pont. De mit csinál rajta? Mit csinál a gyerek, ha egész napra eltűnik a szobájában, és csak annyit hajlandó mondani: „neteztem”? Rovatunk segít eligazodni a sokasodó kulcsszavak erdejében. Második részünk témája a digitális fényképezés és a képmegosztás.

Szüleink a tárcájukban hordták a fényképünket, mi pedig már számítógépen tároljuk a gyerekeink fotóit. Ahhoz azonban, hogy oda tudjuk őket tenni, nem elég elkattintani a fényképezőgépet, fel is kell dolgoznunk a képeket.

Bontsd fel! De mennyire?
Az első alapfogalom, ami ehhez szükséges, a felbontás. A fényképek pici színes pontokból állnak össze, amelyeket pixelnek nevezünk, és több millió van belőlük. A fényképezőgép felbontását megapixelben, vagyis millió képpontban mérjük. Ha nem újságba szánod a fényképeidet, akkor felesleges vagyonokat költened egy sok megapixeles kamerára, mert a részletgazdagságot nem fogod tudni kihasználni. Összehasonlításul: egy mobiltelefon kijelzője 0,05 megapixel körül van, egy átlagos számítógép képernyője 1 megapixel körül, ha tehát nem akarod a képeidet kinyomtatni, már egy 2 megapixeles kamera is teljesen elégséges.

A lehetőségek tárháza
Ha megvan a fényképezőgép, érdemes átolvasnod a használati utasítást, mert a legtöbb gép jóval többet tud, mint egyszerűen csak fényképezni. A mai készülékek többsége már videót is vesz fel, némelyik hanggal, némelyik anélkül. A vaku beállításának is rengeteg módja van, hogy csak a dupla villanást említsük, ami a „piros szem” hatás megelőzésére való. A fényképezésről rengeteget lehet olvasni az interneten is, ha a keresőbe beírod kulcsszónak, hogy „fényképezés”.

Statisztika: 11

A Kodak előrejelzése szerint 2007-ben csak az USA-ban közel 11 milliárd digitális fénykép fog készülni.

Töltsd át, majd töröld ki!
Ha a képeidet elkészítetted, át kell őket töltened a számítógépre. Ez általában könnyű: csak be kell dugnod a fényképezőgépet a számítógépbe, és a felugró ablakban kiválasztani a másolást. Ezután megadhatod, hova kerüljenek a képeid, és azok máris másolódnak. Ügyelj rá, hogy a másolás nem törli le őket a fényképezőgépről, amelynek így betelhet a memóriája. A legtöbb mai gép kiírja a képernyőre, hány fénykép fér még el a memóriában. Miután a képek átkerültek a számítógépre, érdemes mindet kitörölnöd a fényképezőgépből, hogy ne foglalják fölöslegesen a helyet. Ebben segítséget nyújt a fényképezőgép kézikönyve.

Oszd meg és uralkodj!
A képek megosztására számtalan mód kínálkozik, úgynevezett internetes galériák segítségével. A legkézenfekvőbb választás a www.kep.tar.hu, ahová ingyenes regisztráció után könnyen fel tudod tölteni a képeidet, és csak a felhasználónevedet kell az ismerőseidnek megmondani ahhoz, hogy ők is nézegethessék a családi albumodat. Ügyelj itt is az internetes anonimitásra: ne használj túl árulkodó felhasználónevet, és bánj óvatosan az olyan képekkel, amelyekkel vissza lehet élni! Az interneten sajnos előfordul, hogy valakinek az arcát rámontírozzák nem éppen hízelgő képekre, aztán körbeküldik az ismerőseinek. Ez könnyen elkerülhető, ha a képtár nem utal a gazdájára, ezáltal a csínytevő nem tudja meg, hogy kiknek kell szétküldeni a montázst.

Tippek

Tipp 1:
A „digitális nagyítás” (digital zoom) fogalmát felejtsd el! Kapcsold ki a fényképezőgépen, hogy még véletlenül se használd, ugyanis semmire nem jó, csak a képek elhomályosítására.

Tipp 2:
A fényképezőgépet úgy állítsd be, hogy a lehető legnagyobb felbontást használja. Igaz, így kevesebb kép fér rá, de másképp homályosak lesznek a képek, és nem tudod kihasználni kamerád képességeit.

Az adat forrása:
www.epaynews.com