Mire figyelj, ha sötétben sétáltatod a kutyád?

Borítókép: Mire figyelj, ha sötétben sétáltatod a kutyád? Forrás: Getty Images
Mire figyeljünk, ha sötétben sétáltatjuk a kutyát? Például a kutyára, hogy lássuk merre megy és épen vigyük haza a séta végén. Lehet banális felvetésnek tartod első olvasatra a kérdést, de bizony az esti vagy hajnali sötétben botorkálás tartogathat nem várt veszélyforrásokat.

A kutyatartás nem kósza hobbi, amit ha megununk, félreteszünk.

Ezt minden egyes kutyás cikkemnél – mindig más megfogalmazásban - első mondatként írok le. A szőrös négylábú gyereket szeretjük, imádjuk, ápoljuk, vigyázunk rá, felelősséget vállalunk érte, cserébe egy életreszóló élményt kapunk tőle. Lehet egy 7 éves nagy dán dogunk van, bizonyos dolgokban még úgy kell őket kezelni, mintha egy 2-3 éves gyereket terelgetnénk.


Tervezni kell velük, jó előre látni, mi és hogy fog vele történni egyes szituációkban.
A séta tipikusan az a napi többször ismétlődő feladat, amivel tervezni fog egy rendes gazda. Időt szán a programra - legjobb, ha mindig ugyanakkor viszi ki a kutyust - és az eseménnyel kapcsolatban a “most nincs kedvem” kifejezést nem ismeri. Lehetne azt mondani, hogy egy kertben tartott kutya majd úgyis elvégzi a dolgát a kertben, azt nem kell kivinni, de ez hamis illúzió: a kint tartott kutya lehet körbetiszteli az összes bokor alját, de a kerítésen kívüli ingerektől nem foszthatjuk meg, tehát őket is vinni kell.

Egy rendes gazda - mert azok vagyunk - kiviszi a kutyulit ha esik, ha fúj és akkor is kimegy a reggeli -3 fokba, ha kint még koromsötét van. A sötétben való sétálás persze nem a legélvezetesebb programok egyike a gazdának, mert több tényezőre is kell figyelni. A januári hajnalokon reggel 7 előtt sétáltató kutyások jó tudják, milyen nehézségeket és rejtett veszélyeket tartogathat a napfelkelte előtti sétáltatás.

Galériánkban összegyűjtöttem pár olyan dolgot, amikre gyakorló kutyásként mindig figyelek a sötétben