Megjelent az ÉVA magazin legfrissebb, őszi lapszáma, központban az OTTHONNAL! Ha kíváncsi vagy, hol szerezheted be, kattints IDE! ITT pedig online is megvásárolhatod! Az interjú elejét a magazinban találod!

A mikor a Jóbarátok sztárjai, Jennifer Aniston, Courteney Cox, Lisa Kudrow, Matt LeBlanc, Matthew Perry és David Schwimmer a sorozat fináléja után közel húsz évvel összeálltak egy különkiadás erejéig, néhány rajongójuk is üzent nekik az adásban: elmesélték a színészeknek, mit jelent(ett) nekik az összesen tíz évadon át futó sitcom. Rachel Green, Monica Geller, Phoebe Buffay, Joey Tribbiani, Chandler Bing és Ross Geller ugyan csak a képernyőn léteztek, mégis többen kijelentették, úgy érezték, mintha valóban a barátaik lennének, akik átsegítik őket életük nehéz időszakain, akár a depresszión is. „Fogalmuk sincs, mekkora hatással voltak a világra, úgyhogy nyugodtan alhatnak, mert életeket mentettek meg, még ha nem is tudják” – mondta az egyik néző a Jóbarátok: Újra együtt címet viselő műsorban. Nos, bár az természetesen tényleg valószerűtlen, hogy mindenki elmesélhesse a sitcom sztárjainak, miért hálás nekik, a karaktereiknek, a Jóbarátok erejével mindannyian tisztában vagyunk, mert számokban mérhető: az évek során több mint 100 milliárd alkalommal követték az epizódjait különféle platformokon, úgyhogy bátran kijelenthetjük, világszerte milliók kedvenc komfortsorozata lett. Na de mikortól is nevezhetünk valamit comfort show-nak, és miért hasznos, ha van nekünk is legalább egy?

MENEKÜLÉS A MINDENNAPOKBÓL?

„Általában azok a sorozatok válnak komfortsorozatokká számunkra, amelyekkel valamilyen módon azonosulni tudunk – magyarázza Ihász-Novák Dóra pszichológus, coach, tréner. – Rezonálunk a szereplőkkel, a sztori rímel az aktuális élethelyzetünkre, vagy épp ellenkezőleg: vágyunk arra, hogy mi is átélhessük azt, amit a történetben a karakterek.” A szakember szerint akkor darálunk le újra és újra egy szériát, ha pozitív érzések és emlékek kötődnek ahhoz, amikor először láttuk azt. Amennyiben egy meghatározó életszakaszban néztünk végig valamit, kellemes lehet később is visszatérni hozzá nosztalgiázni. Dóra azt mondja, ilyenkor egy-egy sorozat egyfajta időkapszulává is válik számunkra, ami visszarepít bennünket egy adott korszak hangulatába.

„A legtöbb ilyen sorozat pozitív végkimenetellel bír, és ezért is szeretjük állandóan beleengedni magunkat, hiszen megtapasztalhatjuk a happy endet, azt, ahogy a dolgok lekerekednek, a szereplők megkapják méltó jutalmukat vagy elnyerik megérdemelt helyüket a történetben. Ez pedig biztonságérzetet ad: a jól ismert sztori kiszámíthatósága és a karakterek sorsa egyfajta menedéket jelenthet a mindennapok bizonytalansága közepette, ahova bármikor szívesen elvonulnánk. Tehát egy komfortsorozat nemcsak szórakoztat, hanem megnyugtat, feltölt és segít egy kicsit kiszakadni a valóságból is.”

A BIZTONSÁGOS BOLDOGGÁ TESZ

Dóra kiemeli, hogy mivel mára kiszámíthatatlan és bizonytalan világban élünk (elég, ha a koronavírus kirobbanására gondolunk, és arra, hogy a pandémia alapjaiban változtatta meg a mindennapjainkat), megnőtt bennünk az igény arra, hogy az ismerős, biztonságot adó dolgok felé nyúljunk, amilyen egy kedves sorozatunk is lehet. „Tudjuk, hogyan fognak véget érni a részek, és azt is, milyen érzéseket fog ez kiváltani belőlünk. Erre kifejezetten szükségünk lehet akkor, amikor stresszesek vagyunk, nehézségekkel küzdünk vagy kiszámíthatatlanná válik az életünk. Minél többször követünk végig egy történetet, annál szorosabban kezdünk el kötődni a szereplőkhöz is, és úgy élhetjük meg, mintha egy kedves barátunk jelenne meg újra és újra a képernyőn. Az ismerősségérzet dopamint szabadít fel bennünk, ami boldogságot és örömérzetet kelt” – magyarázza, majd hozzáteszi, egy komfortsorozat újranézése kevésbé terheli meg az agyat, mint egy új sztori követése. „Ma már számos streamingszolgáltató kínálata nap mint nap frissül, ami elsőre vonzónak tűnik, de ez a rengeteg opció igazából csak fokozza a szorongásunkat, és megnehezíti a helyzetünket. A pszichológiában döntési paradoxonként ismert elmélet szerint, ha túl sok választási lehetőségünk van, könnyen túlterhelődhetünk, ilyenkor pedig szívesebben nyúlunk ahhoz, amit már ismerünk, például egy régi kedvenc szériánkhoz.”

SOROZATDARÁLÁSBÓL STRUCCPOLITIKA IS LEHET

Azonban annak ellenére, hogy egy komfortsorozatba való belemerülés lehetőséget ad átmenetileg elmenekülni a valóság nehézségei elől, segíti az érzelmi megküzdést, a megnyugvást, és azt, hogy a problémáinkra néhány sorozatrésszel később más perspektívából, más érzelmi állapotban tudjunk ránézni, a pszichológus fontosnak tartja hangsúlyozni és tudatosítani: ez nem egy aktív megküzdési forma, nem helyettesíti a terápiát, és önmagában nem oldja meg a mögöttes nehézségeket.

A teljes cikk és a folytatás az ÉVA magazin 2025-ös őszi lapszámában olvasható, melyből az is kiderül, mik szerkesztőségünk kedvenc komfortsorozatai!