Julie Pottinger – vagy írói álnevén, ahogy ismeri a világ, Julia Quinn – eredetileg 2000-2006 között írta a Bridgerton családról szóló könyveit: összesen nyolcat. Majd ezt követte 2013-ban egy lezáró kötet És boldogan éltek címmel. A romantikus könyvek kedvelői körében már akkor nagy sikert aratott a Bridgerton testvérek története, de igazán akkor lett világhírű, mikor Shonda Rhimes úgy döntött, sorozatot készít belőle. A Bridgerton pedig éppen tökéletes időzítéssel debütált a Netflixen 2020 karácsonyán, hiszen a pandémia közepén az emberek többsége vágyott arra, hogy valami kiszakítsa a hétköznapok szürke, nyomasztó maszkjából (és a maszkra itt most nem csak átvitt értelemben gondoltam). A romantizált régenskorszakban játszódó történet pedig tökéletes elszökést jelentett, a szexuálisan túlfűtött jelenetek és a modern popkulturális párhuzamok pedig azokat is bevonzották, akik egyébként nem szeretik a kosztümös műfajt. A Bridgertonok jöttek és taroltak, nemcsak a képzeletbeli londoni társasági életben, hanem a nézettségi listákon is.

Julia Quinn rengeteg karaktert mozgat a történeteiben, amibe sok író tolla beletörhet, mivel nehéz ennyi szereplőt izgalmassá tenni, miközben a sztori követhető és élvezhető marad. A Bridgerton könyvek sajátossága, hogy minden kötetben más-más testvér, szerelmespár kerül a középpontba, de azért a háttérben a többiek története is halad előre, illetve hatással vannak egymásra. A történelmi romantika mellett pedig egy másik sikerfaktor is jelen van: a titok és a pletyka – Lady Whistledown személyében. Érdekesség, hogy az írónő nem szándékosan, a cselekmény feltüzelése miatt alkotta meg a rejtélyes pletykalapíró karakterét, hanem azért, hogy megkönnyítse a saját dolgát. Lady Whistledown azért született, hogy bizonyos cselekmény részleteit, körülményeit ne az írónő narrálásában, hanem egy harmadik fél elbeszéléséből tudhassa meg az olvasó.

Lady Whistledown valójában is létezett?

A Bridgerton könyveket és a sorozatot sokszor éri az a kritika, hogy elég sok ponton elferdíti, kiszínezi a valóságot, de az írók és producerek többször is hangsúlyozták, hogy nem történelemórát szerettek volna tartani. A történelmi személyek mellett (mint amilyen például Sarolta királynő) túlsúlyban vannak a kitalált karakterek — mint amilyen a Bridgerton család és Lady Whistledown. Utóbbihoz hasonló pletykaíró egyébként valóban létezett a régenskorszakban. Mrs. Crackenthorpe 1709 és 1710 között írt a londoni Female Tatler című lapban, amely a korabeli társadalmi életet, erkölcsöket és botrányokat kommentálta éles, szatirikus hangnemben. Lady Whistledownhoz hasonlóan a Mrs. Crackenthorpe is csak álnév volt, ám a (könyv)sorozattal ellentétben az ő kilétére sosem derült fény.

Lady Whistledownról viszont tudjuk, hogy valójában Penelope Featherington (vagy most már Bridgerton). A sorozatban az első évad végén lelepleződött a nézők előtt, a társadalom előtt pedig a harmadik évad végén vállalta fel tevékenységét. A sorozat így elébe ment a könyvekben, mert Julia eredetileg csak a negyedik kötetben leplezte le a pletykaíró kilétét. Ebben tehát mindenképp újat hoz majd a Bridgerton negyedik évada, hiszen ez lesz az első, hogy Lady Whistledown személyét nem fogják találgatni.

Az alábbi galériában összegyűjtöttük az összes többi információt, amit tudni lehet még a Bridgerton negyedik évadáról: