Krimi, tudományos szöveg, true crime és szépirodalom is szerepel a listámon, benne gótikus rémíróról szóló esszékötettel, Auschwitz-történettel, magyar szocializmus-prózával, skandikrimivel, prousti ihletésű kapcsolati drámával, detektívregénnyel és sorozatgyilkosról írott memoárral – a gyűjtemény tehát meglehetősen eklektikus.

Az utóbbi időben magyar nyelven megjelent prózai művekből válogattam kilencet, és kívánok melléjük az olvasóknak minél több színt és fényt az egyre sötétebb októberben.

Jo Nesbo: Vérségi kötelék

A Vérségi kötelék a Birodalom című regény folytatása minden idők legsikeresebb skandinávkrimi-szerzőjének tollából. Nesbo összes megjelenése eseményszámba megy, ezt a könyvet ráadásul Budapesten is bemutatta – sajnos nem lehettem ott, kár érte. A Birodalom ráadásul különösen jól sikerült művének nevezhető, amihez eredetileg nem is tervezett folytatást, de szerencsére csak megindult a fantáziája. Roy és Carl, a pszichopata testvérpár „kalandjai” folytatódnak.

Ia Genberg: Részletek

Az emberi kapcsolatok lenyűgöző tárházát nyújtja ez a vékony kis kötet, amit letenni is alig lehet. A narrátornak, az egyes szám első személyben beszélő írónőnek lázas betegen Paul Auster New York trilógiája akad a kezébe, és a kötetben található, kézzel írott bejegyzés Johannától úgy hat rá, mint Proustnál az a bizonyos madeleine süti. Az író hétköznapi megismerkedésekről, szerelmekről, barátságokról, szakításokról elmélkedik, miközben folyamatosan reflektál a múltra és eljátszogat az emlékezéssel.

Alex Ahndoril: A rejtély kulcsa

Lars Kepler, azaz a népszerű svéd szerzőpáros ezúttal nem vérengző Joona Linna-krimit, hanem egy klasszikus detektívregény-sorozatot indított útjára. Főhősük, Julia Stark testileg-lelkileg megnyomorodott, ez azonban nem akadályozza meg abban, hogy jól működő magánnyomozóirodát tartson fenn. Exférjével, Siddel egy kastélyban történt bizarr gyilkosság ügyében nyomoznak: Agatha Christie-s alaphelyzet megfűszerezve a skandikrimik nyomasztó lélektanával, és csipetnyi társadalomkritikával. Az aprólékos és repetitív ruha- és ételleírásokról Bret Easton Ellis írói világa jutott eszembe, de az érzékeny gyomrúak se aggódjanak: A rejtély kulcsa nem gyilkos szatíra, csak egy ártalmatlan, igényesen megírt ponyvaregény.

Galériánkban további hat új könyvet ajánlunk nektek!