Miért van szüksége egy múzeumnak megújulásra? Mert új generációk nőnek fel, akiknek az érdeklődését már nem lehet a régi módszerekkel felkelteni, új inspirációkra, új megközelítésre van szükség.

És nem mehetünk el szó nélkül az elmúlt évek történései mellett sem, amelyek oly sok szokásunkat írták felül, így a színházba, múzeumba járást is.

Mit tehet ilyen helyzetben egy múzeum? Megújul. És erre csodálatos példa a Magyar Nemzeti Múzeum, amelynek vezetősége felismerte, hogy frissességet, megújulást kell mutatni ahhoz, hogy a látogatóknak újra kedve legyen ide betérni. Újra meg újra.

A hely, ahol érzed a történelmet

A múzeum alapítása egybeesett a magyar történelem jelentős korszakváltásával, a polgári szabadságeszmék elterjedésének időszakával. 1802-ben gróf Széchényi Ferenc, a művelt arisztokrata I. Ferenc császárhoz fordult engedélyért, hogy Magyarországra vonatkozó gazdag gyűjteményét a nemzetnek ajándékozhassa. Az uralkodó hozzájárulását adta, így ezt a dátumot tekinthetjük a Magyar Nemzeti Múzeum alapítási évének.

Már egészen kicsi gyermekként megtanultuk, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum jelentős szerepet játszott az 1848–49-es forradalom és szabadságharc időszakában. 1848. március 15-én a homlokzat előtti tér volt a forradalom egyik fontos színhelye, ahol a hagyomány szerint Petőfi Sándor elszavalta a Nemzeti dalt (azóta már tudjuk, hogy a történetnek ez a része csak legenda, Petőfi nem szavalt, de valóban ott volt) és a múzeumi díszteremben ülésezett a 48-as népképviseleti országgyűlés felső háza. Ettől kezdve a Nemzeti Múzeum épülete nem csupán a legfontosabb nemzeti gyűjtemény befogadóhelye, hanem a nemzeti szabadság jelképe is minden magyar ember számára.

Megújult az arculata és új logója van

A Magyar Nemzeti Múzeum forradalmi megújuláson megy keresztül, amelynek egyik legfontosabb eleme az új arculat és az új logo, melyen a múzeum legjelentősebb és legértékesebb műtárgya, Szent István koronázási palástja jelenik meg.

„Nem is találhattunk volna szebb és kifejezőbb jelképet az újjászülető Nemzeti Múzeumnak. Egy műtárgy, amely politikán, valláson és ideológiákon felülemelkedve testesíti meg az egész magyar nemzetet, jelentősége messze túlmutat az anyaország, sőt az egész magyar nemzeti közösség határain” – mondja L. Simon László, az intézmény főigazgatója.

„Az embléma a múzeum legbecsesebb műtárgyát, a magyar királyok koronázási palástját idézi. Stílusa letisztult, vizuális szemlélete korszerű, és ami nagyon fontos, a logó összetéveszthetetlenül egyedi. Emblémánk értéket és méltóságot sugall, s ezzel megjeleníti munkánk lényegét, eredményeit.”- teszi hozzá.

Valódi pompájában csodálhatod meg Szent István koronázási palástját

Az európai textilművészet páratlan értékű kincsét eredetileg miseruhának szánták. A kazulát, a rajta olvasható hexameterben írott felirat szerint 1031-ben Szent István király és Gizella királyné rendelte meg a székesfehérvári Szent Mária egyház számára. Szinte a teljes felületet beborító mesteri arany hímzés összetett képi program szerint készült, melynek alapja egyes kutatók szerint a Te Deum vagy a Mindenszentek litániája lehetett. Jelentőségét tovább növeli, hogy a 20. századig a magyar királyok koronázó palástjaként használták. A múzeumban te is megcsodálhatod.

Soha nem látott kincseket láthatsz - A közönség elől eddig elzárt helyek nyíltak meg

A múzeum március 21-én a közönség elől eddig elzárt helyeket nyitott meg. Ilyen a csodálatosan felújított Széchényi-terem - a Magyar Nemzeti Múzeum egyik legszebb tere - amelyben a Herzog-gyűjtemény legszebb darabjait képező ezüstök láthatók. A 16–17. századi erdélyi ezüstművesség kiemelkedő darabjai számos történelmi viszontagság után kerültek vissza Magyarországra, miközben a Herzog család anyagi kárpótlása is megtörtént. Az egykor Herzog Mór Lipót gyűjteményébe tartozó ezüstöket 2011-ben aukción vásárolta meg a magyar állam.

Megismerheted a Seuso-kincs rejtélyét élőben vagy akár virtuálisan

A Seuso-kincs Pannonia fénye című kiállításon három elegáns térben csodálhatod meg a késő római császárkor egyik legértékesebb leletegyüttesét. A Magyar Nemzeti Múzeumban átadott új kiállítóterek a legkorszerűbb kiállítástechnikai és műtárgyvédelmi eszközökkel büszkélkedhetnek. A megújult impozáns terek kiemelik a Seuso-kincs egyedi művészi értékét, a megújult kurátori koncepció pedig abban segíti a 21. század látogatóit, hogy dekódolják a kincs ezüstedényeinek üzenetét. A kiállítás kitér a kincs elrejtésének körülményeire és a megtalálást követő történetére. A kiállítótermekben a látogató olyan útra indul, amelynek során a kiállított ezüstedényeken, luxustárgyakon keresztül feltárul a késői császárkor elitjének magaskultúrája és annak pusztulása is.

Rendhagyó tárlatvezetésen vehetsz rész a Madách Színház művészeinek tolmácsolásában

Egyedülálló programsorozattal mutatkoznak be a Madách Színház művészei a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az április 22–24. között debütáló, a szabadságharc eseményeiről szóló „A tizenötödik” című musical színészei márciustól júniusig számtalan alkalommal tartanak rendhagyó tárlatvezetést, melyhez a hátteret a múzeum szakemberei adják.

Borbély Richárd, Simon Boglárka, Détár Enikő, Sánta László, Posta Victor, Kiss Ernő Zsolt, valamint Ekanem Bálint mellé tárlatvezetők csatlakoznak, akik az adott karakterre épített, összesen hét tematikus tárlatvezetéssel segítik a színpadon történő események kibontását. Többek között mesélnek a korszak férfi-női kapcsolatairól, a merev társadalmi falak szerepéről, illetve a legfontosabb hadi események stratégiájáról.

Önkéntes régészek leleteiből nyílt kiállítás: családi ház alapozása közben és rendőrségi lefoglalásból is kerültek elő tárgyak

Árpád- és hun-kori aranyleletek, csatok, edények, sőt egy 70 kilogrammos római kilométerkő is látható a Magyar Nemzeti Múzeum legújabb, időszaki kiállításában. A "Kincset Érő Közösség" tárlata az intézmény Közösségi Régészeti Programjában részt vevő önkéntesek előtt tiszteleg. A kezdeményezés 2017-ben indult munkacsoportként, mára már több mint 200 aktív tagja van, akik az ország minden tájegységéből képviseltetik magukat, korra, nemre, foglalkozásra való tekintet nélkül. A Magyar Nemzeti Múzeum olyan leleteket köszönhet ennek a közösségnek, amelyek segítségük nélkül sosem kerültek volna elő, így az intézmény gyűjteményét sem gazdagítanák. A kiállítás szeptember 4-ig megtekinthető a Magyar Nemzeti Múzeum Pulszky-termében.

Rendhagyó pizsamapartin vehetsz részt

A múzeum Régészkalandok – Éjszaka a múzeumban programja kalandos estét kínál a gyerekeknek, igaz, a pizsamapartiktól eltérően itt nem alszanak a múzeumban a gyerekek. Viszont a kalandok éjszakáján a régészek bőrébe bújva fedezhetik fel több tízezer évvel ezelőtt élt emberek kincseit és fejthetik meg a régmúlt tárgyainak titkait. A múzeumi élmény zseblámpás kincskeresést, kézműves foglalkozást is tartogat.

A Da Vinci Kids interaktív élményóra keretében töri vadászaink első őseink nyomába erednek, emellett ősmaradványokat és modern "barlangrajzot" is készítenek.