Szerzők stand-upban, könyvbemutatók, diafilm: ilyen volt az idei tavaszi Margó Fesztivál

Ilyen volt a 2025-ös tavaszi Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár
A hagyományos könyvbemutatók és beszélgetések, illetve Nádas Péter és Spiró György jubileumának ünneplése mellett a szervezők egy sor új dolgot kitaláltak. Az irodalom és a mesterséges intelligencia találkozott egymással, amikor Bíró Zsombor Aurél, Benedek Ágota és a Kovács Ikrek párbeszédbe léptek az AI-jal. A Mire gondolt a költő? nevű programban az utca embere, az AI és az alkotók – Cseri Hanna, Kemény Zsófi, Kustos Júlia, Gege – osztották meg saját gondolataikat, a diafilm 70 éves évfordulójának alkalmából pedig Háy János, Halász Rita és Lackfi János értelmeztek újra történeteket.
Dragomán György, Karafiáth Orsolya, Marton Krisztián és Simon Márton a stand-up műfajába kóstoltak bele az Írók papír nélkül egy órájában. Bemutatták a Marék Veronika-dokumentumfilmet, volt zenélés Agócs Márton & Fejér Mihály (Aurevoir.), Berlin Hotel Collective, Sallai Laci és Saya Noé segítségével, volt versfelolvasás Molnár Piroskával és Mácsai Pállal, és monodráma is.
Mire tudott időt szakítani ebből a dús felhozatalból a kisgyerekes tudósító?
Pénteken sajnos semmire, szombaton azonban már a kezdés előtt jóval, negyed háromkor ott toporogtunk mindhárman – a baba, a férjem és én – a Kristály Színtér Nyulam büféjében egy mangós limonádét szürcsölve, miután előtte sebtiben megnéztük a Millenárison a cseresznyefavirágzást. A közönség bágyadozott a szokatlanul meleg időjárástól, és az is hamar kiderült, hogy bár nem mi vagyunk az egyetlen kisgyerekes látogató, a fesztivált nem kifejezetten a csecsemők igényeihez igazították, bár ebbe eleve nem nagyon éltük bele magunkat.
Az infopultnál kitöltöttem egy kérdőívet, amelynek segítségével egész évre elegendő olvasnivalót lehet nyerni, megnéztük a kis könyvesbolt választékát, aztán a férjem elment pelenkázási lehetőségeket felkutatni, én meg belenéztem Ecsédi Orsolya és Kiss Judit Ágnes beszélgetésébe, de csak az ajtó mellé szorulva fértem be a szűk terembe, ezért pár perc múlva elegendő levegő híján inkább távoztam. A férjem és a gyerek nagy fájdalmamra – de aztán jobb belátásra tértem – hazamentek, én pedig még épp időben álltam sorba, hogy bejussak az Írók papír nélkül izgalmasnak ígérkező programjára: Karafiáth és Dragomán mint stand-upos, kihagyhatatlan truvájnak tűnt. Nem szándékoztam végig maradni, de aztán odaszegeztek a székhez a poénok és történetek: a folytatáshoz lapozzatok a galériába!