Kérem, engedjenek császármetszés után hüvelyi úton szülni!

Borítókép: Kérem, engedjenek császármetszés után hüvelyi úton szülni! Forrás: Getty Images (TolikoffPhotography)
Magyarországon 5 gyermekből kettő császármetszés útján látja meg a napvilágot. Ahogy emelkedik a hasi szülések száma, úgy nő azon anyák száma is, akik mindennél jobban vágynak a természetes szülésélményre. Így volt ezzel dr. Ecsedi Gabriella is, aki a VBAC szülésére való felkészülése során egy hiánypótló kézikönyvet is világra hozott.

Szomorúság, keserűség, harag, magatehetetlenség, kiszolgáltatottság, csalódottság. A legtöbb nő, aki császármetszéssel hozza világra a gyermekét, veszteségként éli meg ezt az eseményt. A gondolat, hogy nem sikerült szülni, nehezen feldolgozható.

Egyre több anya fogja be a fülét annyak hallatán, hogy császármetszés után törvényszerű a többedik gyermekeket is hasi úton megszülni. A szemük előtt lebeg a VBAC (vaginal birth after cesarean), a várva-várt természetes módon való hüvelyi szülés, keresik-kutatják azt a támogató közeget, ahol átélhetik ezt a csodát.

A császármetszés egy olyan nagy hasi műtét, amely során a szülő nő hasfalának és méhének megnyitásával kiemelik a babát. Ezt a módszert évszázadokon át csak akkor alkalmazták, ha az anya haldoklott vagy már elhunyt, hiszen roppant kockázatos volt. Magyarországon 1880-ban végeztek először olyan császármetszést, amely után az édesanya és gyermeke is életben maradt. A fejlett és fejlődő országokban a nők körében leggyakrabban végzett hasi műtét a császármetszés. Magyarországon 5 gyermekből kettő császármetszés útján látja meg a napvilágot.

Rendben van ez így?

Dr. Ecsedi Gabriella első gyermekét 36. hétre császármetszéssel hozta világra. A második gyermeke megfoganása után tudta, hogy ezt a babát (és aztán a harmadikat is) hüvelyi úton szeretné megszülni. Csatlakozott egy internetes zárt VBAC csoporthoz, ahol szakértők és hasonló tapasztalatokkal rendelkező édesanyák folytatnak eszmecserét. Rengeteg felismerés után, esténként a férjével osztotta meg a gondolatait arról, hogy mennyi nő lesz feleslegesen a császármetszés „áldozata”, hiszen a mai magyar szülészeti gyakorlatban 42% szül végül műtéti úton.

Ha ezek tényleg ilyen fontos dolgok, és ennyi nővel megesik, akkor miért nem írod meg?
kérdezte a férje, Bérczessy Gergely.

Gabriella kutatómunkába fogott és megszületett Szülés, Császármetszés, VBAC – Elméleti és gyakorlati tudnivalók a szülésre és császármetszésre készülő nőknek című könyve, ami egyedülálló összefoglaló kézikönyv a magyar irodalomban. A kézikönyv végén felsorolt felhasznált irodalom 24 oldalra rúg, amit dr. Bödecs Péter szülész-nőgyógyász szakorvos, a Magyar Pre- és Perinatális Pszichológiai és Orvostudományi Társaság elnöke lektorált.

A könyv megírásakor az a vágy hajtott, hogy megkönnyítsem mind az először szülő nő, mind a császármetszésre vagy az azt követő hüvelyi szülésre készülő anyák dolgát.
mondja dr. Ecsedi Gabriella.

"Félelem, túlbiztosítás, perfenyegetettség, siettetés, tervezhetőség, kényelem, hálapénz, társadalombiztosítási finanszírozás. Az okok, amelyek a magas császármetszés számok mögött állnak.”

Dr. Ecsedi Gabriella: Szülés, Császármetszés, VBAC

Én magam is császármetszéssel hoztam világra mindkét gyermekem

2014 tavaszán egy méhnyakrákot megelőző állapotot műtéti út során távolítottak el. 2015. év végén várandós lettem. Az akkor számomra ismeretes összes szakirodalmat kiolvastam, beavatkozásmentes, természetes szülésre készültem. A terminus túllépés után (40.hét) tudtam meg, hogy a korábbi conizációs műtétem miatt előfordulhat, hogy nem fog kitágulni a méhszájam, egy lehetséges császármetszést vázolt fel a nőgyógyászom. Foggal, körömmel ragaszkodtam a hüvelyi úton való szüléshez. 41. hét betöltése után befektettek a korházba, és megindították a szülést. 16 órán át vajúdtam, amikor azt mondták szűk kétujjnyira tágultam. Ekkor bedobtam a törölközőt. A műtő már elő volt készítve. Az orvosi team várta, hogy mikor hozom meg ezt a döntést.

2019-ben a második szülésem előtt eldöntöttem, hogy még egyszer nem vállalom a ballonos indítást, az ágyhoz kötést, a mesterséges oxitocin adagolását, a felesleges fél napos vajúdást, a kézzel való tágítás fájdalmát. Programozott császármetszésre készültünk.

A kisfiam a kiírt időpont előtt egy héttel úgy döntött, elindul. A kórházba érve automatikusan a műtő felé vettem az irányt. Ezt a döntésemet torokszorítóan bánom a mai napig.

Fáj, hogy nem készültem fel eléggé. Az, hogy nem volt mögöttem egy olyan támogató közeg, aki elmondta volna, hogy van más út. Hogy nem törvényszerű az, hogy az első császármetszés után a második is az legyen. Hogy a korábbi műtétem után olyan sok idő telt el, hogy a szervezetem regenerálódhatott. Hogy talán most kitágulok. Hogy az elfolyt magzatvíznek köszönhetően nyugodtan vajúdhatok, nincs szükség plusz beavatkozásra. Elfogadták a döntésemet, betoltak a műtőbe.

Sajnálom, hogy a második szülésem előtt nem olvashattam dr. Ecsedi Gabriella könyvét, amit minden nőnek kötelező olvasmánynak ajánlanék, aki gyermeket vár vagy tervez, pont úgy mint Cseke Eszter dokumetumfilmes, újságíró, az On The Spot alkotója.

Ha épp kisbabát vársz vagy tervezel, a lenti galériát ne hagyd ki!