Borítókép: Több kilónyi kemikáliát fogyasztasz évente, csodálkozol, hogy minden bajod van? Forrás: Getty Images

Több kilónyi kemikáliát fogyasztasz évente, csodálkozol, hogy minden bajod van?

Egy átlagos felnőtt évente több kilónyi kemikáliát fogyaszt el. S ha mindez nem lenne elég, a ruhája is át van itatva vegyszerekkel, melyek a bőrével érintkezve bejutnak a vérkeringésébe. Folytassam?

Vegyszert vacsorára

Egy 2019-ben végzett kutatás szerint azok a gyerekek, akik a gyorséttermek rendszeres fogyasztói, már pár hónap elteltével elveszítik azt a képességüket, hogy érezzék a természetes ízeket. A túlsózott, ízesített, aromákkal teletömött élelmiszerek nem csak az emésztőrendszert terhelik meg, de gyengítik a csontozatot, az idegrendszert és egy úgynevezett addikciós spirált indítanak be: ugyanannak az elégedettségérzésnek az eléréshez egyre erősebb ingerekre, ízekre lesz szükség.

A képlet azonban nem ilyen egyszerű, mivel nem csak a gyorséttermi ételek jelentenek veszélyt. A tartósítás, állagjavítás miatt mesterséges adalékok, ízfokozók, színezékek kerülnek a boltban vásárolt termékek nagy részébe is. Ezek nagy mennyiségben károsak és súlyos allergiát is okozhatnak. A tartósítószerek többsége, így a nátrium benzoát, szorbinsav, szalicilek allergének, de az ízfokozók is gyakran váltanak ki allergiás reakciót.

Még a felnőttek is elcsábulnak, amikor csodaszép ételkölteményeket látnak: ezek a hívogató külsejű, színes termékek a pszichére hatnak, mivel az egészségesség látszatát keltik.

A kutatások azt mutatják, hogy az élénk színek, a szép látvány sokszor nagyobb súllyal esnek a latba még az élelmiszerek kiválasztásakor is, mint az összetétel.

A Southamptoni Egyetem 2014 és 2017 között kontrollcsoportos vizsgálatot végzett 3, valamint 8-9 éves gyerekek körében, hogy fényt derítsen arra, hogyan hatnak a mesterséges színezékek a gyerekek szervezetére. A tanulmány fő tanulsága, hogy az azoszínezékek és a nátrium-benzoát együttes fogyasztása több esetben koncentrációzavart, illetve hiperaktivitást okozott a gyerekeknél, ezért azt tanácsolta, hogy kerüljük azokat az élelmiszereket, melyek E102, E104, E110, E122, E124, vagy E129 jelölésű színezékeket tartalmaznak, ezek ugyanis a veszélyes kategóriába tartoznak.

Az élelmiszeripar igyekszik ugyan visszaszorítani a mesterséges színezékek használatát, de például a cukrászok nem szívesen mondanak le ezekről az anyagokról, hőálló tulajdonságuk miatt és egyes húskészítmények is a színezékeknek köszönhetik tetszetősebb kinézetüket.

Egy friss kutatási eredmény szerint aligha kerülhetjük el a Biszfenol-A (BPA) fogyasztást, ha konzervet eszünk, melyek 92 százalékában megtalálható ez az adalékanyag.

Amint kinyitjuk, a dobozbelső bevonatát képező vegyület reakcióba lép a levegő oxigénjével és az egészségre veszélyes BPA kioldódik. Hatása az ösztrogénhez hasonló, már kis mennyiségben vetélést, terméketlenséget, idegrendszeri károsodást, fejlődési zavart, cukorbetegséget okozhat.

Szintén a konzervek tartalmazzák a másik veszélyes adalékanyagot, a ftalátokat is, melyek szintetikus hormonok. Beavatkoznak a hormonrendszer működésébe, károsítják az olyan belső elválasztású mirigyeket, mint amilyen a pajzsmirigy, a hasnyálmirigy és a mellékvese. Állatkísérletek igazolják, hogy reprodukciós és neurológiai egészségkárosodást is okozhatnak.

A nátrium-glutamát nagyon népszerű ízfokozó: nagy mennyiségben elsősorban hústartalmú ételekben található meg, de alkalmazzák leveskockákban, chipsekben, fűszerkeverékekben. A nátrium-glutamát az arra érzékenyeknél hátfájást, gyengeséget, heves szívdobogást okoz, sőt hormonális problémákért is felelőssé tették már.

Mit tehetsz, hogy elkerüld a veszélyeket?

  1. Ha teheted, fogyassz minél több, házilag készült ételt, melyekhez helyben termesztett és előállított, friss alapanyagokat használj! Legjobb, ha ezek még műanyag csomagolást sem láttak, így elkerülheted a ftalátokat és a BPA-t.
  2. Étkezzetek organikusan! Az organikus ételek ízletesebbek, egészségesebbek, termelésük során sem használnak veszélyes vegyi anyagokat. Organikusan étkezni azt jelenti, hogy csökkentjük szervezetünk kiszolgáltatottságát a növényvédőszerekkel és a genetikailag módosított ételekkel szemben.
  3. Sohase egyél gyümölcsöt közvetlenül permetezés után, mert azoktól a mérgektől, amikkel a hernyókat és a bogarakat permetezik te is megbetegedhetsz.
  4. A műanyag palackok és műanyag termékek a legnagyobb vegyianyag-forrásaink, ezért, ha van választási lehetőségetek, vásároljátok az üveges verziót!
  5. A nyitott konzervdobozban a levegő hatására kémiai reakciók mehetnek végbe. Ilyenkor az ételbe a doboz anyagából ón kerülhet, ezért felbontás után a megmaradt ételt egy másik edénybe kell áttenni és csak abban szabad tovább tárolni.
  6. Ha nem olyan műanyag edényt raksz be a mikrohullámú sütőbe, amelyikre rá van írva a MICRO felirat, akkor az akár meg is olvadhat. Ilyenkor nem csak az edény megy tönkre, hanem a benne melegített étel is, mivel a megolvadt műanyagból olyan mérgező anyagok kerülnek az ételedbe, amelyek károsak az egészségre.

Mérgező ruhák

2012 novemberében nagy port kavart, amikor egy ismert márka gyerekfarmerjairól kiderült, hogy veszélyes, hormonkárosító és rákkeltő festékanyagokat tartalmaznak. Ezt követően a Greenpeace összesen 27 ország 140 ruházati termékét vizsgálta meg laboratóriumaiban.

Az eredmény megdöbbentő volt: a ruhák kétharmada súlyosan egészségkárosító anyagokat tartalmazott.

Nálunk összesen négy márkaüzletben vásároltak mintadarabokat, melyekből háromnál mutattak ki ártalmas anyagokat. A kutatás háromféle vegyülettípusra terjedt ki, melyek az Európai Unión belül rég be vannak tiltva, de Dél-Ázsiában, ahol a nemzetközi ruhamárkák olcsón készíttethetik ruháikat, még nem: vizsgálták az azofestékek szintjét, melyek idővel rákkeltő anyagokká bomlanak, a jól ismert ftalátokat, melyek hormonkárosító hatásukról hírhedtek, és a hasonló hatású nonil-fenol-etoxilátokat, melyeket a textilek kikészítésénél alkalmaznak. A vizsgált négy hazai minta közül egyedül a gyermekbugyi volt mentes káros anyagoktól, a gyermekfarmer anyaga viszont a háromból két veszélyes vegyületet is nagymértékben tartalmazott.

Az a rengeteg vegyszer, melyekkel az anyagokat kezelik, benne marad a szövetben, így mikor az a bőrünkhöz ér, mi is kapunk belőle egy adagot. A ruhagyártás folyamatában nemcsak a Greenpeace által vizsgált háromféle vegyület bukkan fel, hanem a következő, már a nevükben is elborzasztó kemikáliák: allergén és DNS-károsító aldehidek, a szervezetben felhalmozódó, rákkeltő króm-, bróm-, klór- és fluorvegyületek, az idegrendszert károsító nehézfémek, a szintén rákkeltő hatású azo-színezékek, halogénezett vagy aromás oldószerek, valamint a kenőanyagként használt és a szennyvízből nehezen kiválasztható kőolaj-származékok és polyvinyl-alkohol. Mindez pedig azért lehetséges, mert az európai vagy amerikai szabályok nem vonatkoznak az ázsiai vagy törökországi gyárakra.

Milyen ruhát hordjunk?

Ahogy a fogyasztóknak elege lett a növényvédő és rovarirtó szerekkel kezelt élelmiszerekből, úgy jelent meg az igény a biopamut és biogyapjú anyagokra. A biopamut gyártásánál csak olyan gyapotot használnak, melyet nem műtrágyáztak, nem kezelték egészségre veszélyes vegyszerekkel, és a használt festékek is növényi vagy állati eredetűek, illetve káros vegyszerektől mentesek. A biogyapjúnál az állatok tartására is odafigyelnek, a gyapjú pedig nem megy át a mesterséges és káros optikai fehérítésen sem. Az organikus textíliákat gyerek- és felnőtt méretben hazánkban is egyre több helyen beszerezhetjük, csak figyeljük az Öko-Tex Standard 100 címkét, mely garantálja, hogy az adott ruha mentes a veszélyes vegyi anyagoktól, pH-semleges és még színtartó is, vagy a Naturtextil IVN jelzést, mely azt jelöli, hogy a ruha szigorúan bio művelésű természetes szálakból készült, ártalmas anyagoktól mentesen. Ha erre nincs lehetőségünk, akkor arra figyeljünk, hogy hazai gyártóktól vásároljunk, mivel itthon sokkal szigorúbb szabályok érvényesek.

A vásárolt ruhaneműt használat előtt mossuk ki, így megszabadulhatunk a káros anyagok egy részétől, melyeket egyrészt a festési eljárások során használtak, másrészt pedig esetleg a ruhanemű bepenészesedését kívánták elkerülni a szállítás, tárolás során.

Fontoljuk meg, hogy megéri-e vállalni az egészségügyi kockázatot azzal, hogy ismeretlen eredetű és ezzel együtt ellenőrizetlen ruhákat vásárolunk olcsóbban.

Az EU területén történő gyártás során néhány vegyszer (az azoszínezékek, a formaldehid és a ftalát-tartalmú vegyületek) használata tilos, ezért érdemes a hazai vagy legalábbis európai termékeket a kosárba tenni.

Nézd meg, 2020-ban melyek voltak a #Vegyél hazait márka kedvenc termékei!