Az óraállítás mindenképpen bizonytalanságra ad okot mostanában. Ahogy tavasszal már megírtuk, az Európai Parlament döntött arról, hogy többé nem kell ősszel vissza, tavasszal pedig egy órával előre állítani az órát – mármint 2021-től, ez ugyanis a határidő arra, hogy a 27 tagállam átálljon az egységes időszámításra és eldöntse, hogy a mostani téli vagy nyári időszámítást választja-e. (Aztán a pandémia, majd az Ukrajnában zajló háború ültette ezt a témát kispadra. - szerk.)

A tavaly alakult Magyar Alvás Szövetség szerint az eltörléssel csak jól járhatunk, az óra ide-oda állítgatása ugyanis nincs jó hatással a szervezetünkre: amíg alkalmazkodunk a felborult időhöz, addig rosszabb a közérzetünk és a teljesítményünk, nem tudunk úgy koncentrálni, kevésbé vagyunk toleránsak és gondjaink lehetnek az elalvással és az alvással is. Bár az óraátállításnak a tudomány mai állása szerint nincs hosszú távú egészségkárosító hatása, rövid távon megzavarhatja a bioritmusunkat – és a családi életet is, ahogy azt a kisgyerekes szülők is tanúsíthatják.

A kisgyerekeket jobban megzavarja az, amikor visszaállítjuk az órát, a kamaszok – és bárki, aki szeret sokáig aludni – inkább tavasszal szenvedik meg a változást, amikor előreállítjuk az órát. A New York Times ezért alvásszakértőt kérdezett meg arról, hogyan lehet a legkevésbé fájdalmasan átvészelni ezeket a napokat, heteket. Akit ugyanis reggel nem a vekker, hanem kipattanó szemű gyerekei ébresztenek, az nincs úgy oda az ajándékba kapott óráért, mint az, aki pihenéssal, alvással tudja tölteni ezt a 6 percet. A kicsik amúgy is tovább fent vannak vagy korábban kelnek, mint ahogy azt a szüleik ideálisnak tartanák, az óraátállítás következtében pedig egy olyan gyerek, aki általában mondjuk este 8-tól reggel 6-ig alszik, vasárnaptól az elalvást este 7-re, a reggeli felkelést viszont hajnali 5-re hozza előre. A szakértő szerint főleg azoknál a gyerekeknél okoz gondot az időeltolódás, akiknek valamilyen fejlődési rendellenességük van vagy amúgy is gondjaik vannak az alvással.

A megoldás viszont nem túl bonyolult: az óraátállítás előtt 3 nappal érdemes későbbre tolni a kicsiknek a lefekvés idejét 30 perccel, az átállítás után pedig visszatérni az eredeti időpontokhoz. Tehát ha a gyereked mondjuk este 8-tól reggel 6-ig szokott aludni, akkor csütörtöktől fektesd le fél 9-kor (és számolj azzal, hogy ez reggel is fél órával későbbi ébredést eredményezhet), vasárnap este viszont térjetek vissza a megszokott 8 órás takarodóhoz. Persze nem biztos, hogy a gyerek reggel valóban 30 perccel többet alszik, de a lényeg úgyis az, hogy a lefekvés idejét eltoljátok. Így talán te is többet tudsz egy kicsit aludni. Azzal is segíthetsz magadnak, ha az óraállítás utáni estén a szokásos időben mész lefeküdni, még akkor is, ha a szervezeted úgy érzi, hogy egy órával korábban van.

A kisgyerekekkel ellentétben a kamaszok általában sokáig fent maradnak és reggel a felkeléssel vannak nagyobb problémáik. Így ők csak jól járnak a plusz egy órával, hiszen a világ tulajdonképpen közelebb kerül az ő természetes alvásritmusukhoz. Ha szeretnéd ezt kihasználni, akkor biztasd arra a kamasz gyerekedet, hogy ne használja ürügyül az időeltolódást arra, hogy reggel tovább aludjon, este pedig később menjen aludni az átállítás utáni napon. Vagyis hozza egy kicsit előrébb azt az időpontot, amikor aludni megy: ha ez eddig este 23:30 volt, akkor ez jó alkalom arra, hogy már 22:30-kor ágyba bújjon. A bioritmusa szerint tulajdonképpen ugyanakkor fekszik le, mint eddig, így mégis jobban szinkronban lesz az iskolai napirendjével.

A tavaszi óraátállítás a kamaszoknak fájdalmasabb, hiszen akkor elveszítünk egy óra alvásidőt. Nekik akkor, a reggel nehezen ébredő bagoly típusúaknak pedig mindig jól jönnek ezek a tippek: