A növényi fehérjék egészségesebbek, mint a hús, állítja egy kutatás

Mi az a fehérje egyáltalán?
A fehérjét a táplálkozás egyik fő pillérjének, makrotápanyagának tartják a háromból, a szénhidrát és a zsír mellett. A fehérjék aminosavakból állnak elő és kulcsszerepük van abban, hogy építsék és egyben tartsák a testszerkezetet. 22 féle aminosavra van szüksége a szervezetnek az optimális egészséghez, és ebből 9-et nem tud az emberi test előállítani. Ezeket hívjuk esszenciális aminosavaknak, és állati eredetű ételekben (amilyen a csirke- vagy marhahús) éppúgy megtalálhatók, mint növényi eredetűekben (például tofuban vagy quinoában).
Számít az egészségünk szempontjából, hogy növényi vagy állati forrásból szerezzük-e be a létfontosságú fehérjéket?
Éppen ennek a kérdésnek a megválaszolására készült nemrég kutatás Görögországban, ahol a szakemberek közel 3500 férfit és nőt vizsgáltak. A vizsgálati alanyok mind 50 fölöttiek voltak. A kutatók kidolgoztak egy pontrendszert az ideális öregedéshez és hozzárendeltek egy megfelelő diétát. Az eredmény az lett, hogy azok a résztvevők, akik növényi alapú diétát követtek és jórészt növényi forrásból vitték be a szervezetükbe a fehérjét, magasabb pontszámot értek el, mint akik kevés zöldséget fogyasztottak. A kutatók megállapították, hogy a növényi fehérjében gazdag táplálkozás különösen fontos az idősebb korosztály számára.
Sok növényi fehérje > hosszabb élet
Korábban más kutatók is hasonló eredményekre jutottak: az Egyesült Államokban egy 6000+ fős mintán végzett kutatásban, melynek alanyai 50+ nők és férfiak voltak, azt állapították meg, hogy a magas fehérjebevitel 75%-kal növeli a halandóságot és általa négyszer annyian hunynak el rákban a következő 18 évben; ugyanakkor ha nem állati, hanem növényi fehérjéről beszélünk, akkor ezek az aggasztó számok a nulla felé kezdenek konvergálni.
Az egyik kutató, Valter Longo ezután kiegészítő vizsgálatokat is folytatott a Harvard professzoraival együttműködve: ebben több mint 131 ezer résztvevőt teszteltek. A vizsgálatuk tárgya az volt, mekkora a halálozás kockázata a következő 30 évben. Minél több állati fehérjét vittek be a kutatási alanyok, annál nagyobb volt a szív- és érrendszeri megbetegedésekben bekövetkezett halálozás kovkázata. Ugyanakkor minél több növényi fehérjét fogyasztottak, annál alacsonyabb volt a halálozás kockázata szív- és érrendszeri, illetve más betegségekben. Hasonló következtetésre jutott egy Japánban, 70+ezres mintán végzett kutatás is, amelyből az derült ki: azok az alanyok, akik az állati fehérjéket növényi fehérjékre váltották fel, kisebb eséllyel hunytak el daganatos vagy szív- és érrendszeri megbetegedések következtében.
Akkor tehát honnan vegyük a fehérjét?
A fent említett új, Görögországban végzett kutatás azt állítja, hogy a zöldségekből, hüvelyesekből, teljes értékű gabonákból, sőt, gyümölcsökből származó fehérjék hasznosabban épülnek be a szervezetbe, mint az állati fehérjék. Arról nem is beszélve, hogy a bab, tofu, olajos magvak töredékére csökkentik a karbonlábnyomunkat – és az állatok szenvedését is.