Európában elsőként Magyarország teszi lehetővé a harmadik oltás beadatását, akár már négy hónappal a második után. Szakemberek mondják el, tényleg szükség van-e a harmadik oltásra, ha igen, mennyi időnek kell eltelnie a második oltás beadásától számítva, lehet-e és hogyan a vakcinákat kombinálni, annak milyen veszélyei lehetnek.

Tényleg kell a harmadik oltás?

Ha a negyedik hullámot szeretnénk elkerülni, szükséges a harmadik oltás- nyilatkozta a Portfolio.hu-nak Rusvai Miklós virológus. Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának tárcavezetője arról tájékoztatott, hogy az Emmi másfajta oltást ajánl majd harmadik oltásként azoknak, akik az első két vakcinát felvették már. Eszerint a kormány azt javasolja majd a háziorvosoknak, hogy harmadik oltásként keverjék az mRNS-vakcinákat és a vektorvakcinákat. Azonban a Pfizer egyelőre nem javasolja ezt, mivel nem végeztek vizsgálatokat a témában.

A kínai oltást mintegy 500 ezren kapták meg hazánkban, köztük sok 60 év feletti, annak ellenére, hogy az ajánlások szerint a Sinopharmot csak 59 éves korig javallott adni, mert idősebbeknél nem indítja be a kellő immunválaszt. Falus András immunológus szerint éppen ezért az idősek megfelelő antitest-tesztelését követően nagyon fontos lenne, hogy azonnal kapjanak például Pfizert, és ha arra sem termelnek választ, akkor azt újabb Pfizerrel erősítsék meg, tehát érdemes lenne újra kezdeni az immunizálásukat.

Egyáltalán nem mindegy, hogy aki már két oltáson túl van, milyen vakcinát kap harmadikként. Az oltásoknál ugyanis nagyon fontos a sorrend, annak lehet mellékhatása, ha a vektoros vakcina, pl. Szputnyik után AstraZenecát adnak, mivel az egy csimpánz adenovírust használ. Az immunológus szerint a vektoros vakcina után nem érdemes ugyanazt adni.

Meddig véd a két oltás? Mikor kell a harmadik?

A harmadik oltás tehát azoknak kell hamar, akiknek az első kettő nem hatott. Teljesen más kérdés a vakcinák időbeli hatékonysága, tehát az, hogy meddig nyújtanak védettséget. Falus András ismertette: vannak olyan vakcinák, amelyeket az életben egyszer kell megkapni, vagy csak néhányszor, mint pl. a gyerekbénulás, a kanyaró, a mumpsz, vagy szamárköhögés ellen, de vannak olyanok - főleg vírusokkal szembeniek -, amelyeket többször kell ismételni. A Pfizer oltóanyaga körülbelül egy évig képes védeni, ez idősebbeknél valamivel gyorsabban lejár, de nem 4 hónap alatt.

Dobson Szabolcs szakgyógyszerész szerint az emlékeztető oltások elsősorban legyengült immunrendszerű és idős személyeknek ajánlottak. Emlékeztető oltásokat a Sinopharm és a Szputnyik V után fél évvel már a gyakorlatban is adnak egyes országokban. A Pfizer-vakcinával olyan klinikai vizsgálat van folyamatban, amelyben szintén a második oltás után 6 hónappal következett a harmadik. Az AstraZenecával is végeztek már harmadik oltással klinikai vizsgálatot. "A négy hónapos hazai határidő oka (miért nem 6 hónap) nem ismert, de elvileg nem okozhat szakmai problémát" - mondja Dobson, hozzátéve, hogy a harmadik oltások az eddigi vizsgálatok szerint nem járnak az eddigitől eltérő mellékhatásokkal.

"Vakcinánként is változik, hogy mennyi időnek kell eltelnie az alapimmunizálás, és az emlékeztető (harmadik) oltás között. Ugyanakkor a harmadik oltást érdemes lenne még a légzőszervi betegségek szezonját megelőzően, azaz október elején beadni mindazoknak, akiknek arra szükségük van, hogy az immunitás október végére kialakuljon." - szögezte le Rusvai Miklós virológus.

Rusvai Miklós szerint az emlékeztető oltást az első oltást sorrendjében kellene adni, tehát első körben az egészségügyi dolgozók közül azoknak kellene megkapniuk, akik 60-70 év felett teljesítenek szolgálatot, emellett célszerű lenne az idősotthonok lakóit is újra oltani, valamint a hajlamosító társbetegségekben (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség) szenvedőket. A harmadik oltás mellékhatásairól megjegyezte, hogy nagyjából annyira okozhatnak negatív hatásokat, mint első oltásként.

Okozhat-e problémát a vakcinakoktél?

Rusvai Miklós megerősítette, hogy a vakcinakoktélok jövőbeli egészségre gyakorolt negatív következményeiről és szövődményeiről jelenleg még nem lehet tudni. Az bizonyos, hogy szükség van rá, de mivel először kerül rá sor, tapasztalatokat majd csak ezt követően szerezhetünk. „Ez kissé olyan, mint az ugrás a sötétbe.”- mondta.

Melyik oltás véd a delta variáns ellen?

A delta variáns leginkább a fiatalokat támadja meg - hívta fel a figyelmet Falus András, aki hozzáfűzte: Izraelben, ahol az átoltottság tekintetében nyájimmunitásról lehet beszélni, az új fertőzöttek zöme 10 és 19 év közé esik. Ennek a veszélye itt is fennáll, a fiatalok pedig tovább fertőzhetik a védettséggel nem rendelkező, de Sinopharmmal oltottakat.

A szakértő szerint az indiai variáns ellen egy erős Pfizeres oltottság jelentősen véd, de jó immunválaszt vált ki a Szputnyik, ezért az is jó választás lehet, ugyanakkor a Sinopharmot nem gondolja alkalmasnak.

Izraeli és angol vizsgálatok - Dobson Szabolcs szavai alapján - egyértelműen igazolták, hogy a Pfizer vakcina véd a súlyos, kórházi kezelést, intenzív osztályos ellátás igénylő, illetve halálos kimenetelő delta variáns okozta fertőzésekkel szemben. Az AstraZenecával is vannak olyan eredmények, amelyek klinikai védőhatást igazolnak. Látszik azonban, hogy a delta variánssal szembeni védőhatás gyengébb, mint amit egyes korábbi variánsok ellen láthattunk. A Sinopharm és a Szputnyik V esetében azonban hasonló adatokat nem publikáltak. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy nincsenek - fűzte hozzá a szakgyógyszerész.

Rusvai Miklós úgy vélekedett, hogy a Magyarországon oltottakat mindegyik vakcina védi a delta variáns ellen, ugyanakkor a hatékonyság alacsonyabb az alfa, azaz a brit variánshoz képest. Példaként említette, hogy a Pfizer kb. 92 százalékban véd az alfa variáns okozta fertőzés ellen, ami azt jelenti, hogy száz beoltott emberből legfeljebb nyolcnál alakulhatnak ki tünetek, míg 92 teljesen védett lesz. Az ugyanezzel a vakcinával oltottak közül a delta variáns okozta fertőzés esetében százból maximum 12-15 ember betegedhet meg, a hatékonyság tehát 85-88% a delta ellen a Pfizernek - ismertette.

Mit érdemes tudni a vakcinakoktélokról? Melyik típus adható a másik után és melyik nem?

A vakcinák keverése lehet indokolt, de nem öncélú módon- mutatott rá Dobson Szabolcs, aki azt is részletezte, hogy mára több vizsgálat mutatja a kevert oltási sorok hatásosságát és biztonságosságát.

Falus András kiemelte, hogy a járvány kezdete óta a szakirodalom alapján ismeretes, hogy az egyes vakcinákat lehet kombinálni, sőt eredményesebb immunválaszt, védettséget lehet kiváltani, mintha ugyanazt adnák.

Sinopharmot a Pfizer után nem javallott adni Falus András szerint, aki a gyártó tájékoztatására is hivatkozott, amely szerint nem javasolják az oltóanyaguk kombinálását. A szakértő az mRNS alapú vakcinát, így a Pfizert és a Modernát tartja a legjobbnak, minden oltás esetében az újabb adag ezekből a legjobb.

Hasonló információkat osztott meg Rusvai Miklós is, aki elmondta, hogy bizonyos oltóanyagoknál célszerű, míg másoknál nem szükséges a vakcinák keverése. Az mRNS-vakcinák, tehát a Pfizer és a Moderna adhatók harmadik oltásként akkor is, ha alapimmunizálás is azokkal történt, így ezek esetében nincs szükség mixelésre. Ezzel szemben a vektorvakcináknál már tanácsos lehet a mixelés, mert azoknál létezik egyfajta vektorimmunitás, vagyis a vektorvírus, jelenesetben az adenovírus ellen is képződnek antitestek a szervezetben, és emiatt harmadszor vagy negyedszerre azt a vakcinát beoltva már nem fejti ki olyan jól a hatását, ezért egy bizonyos vakcinatípust célszerű mással felüloltani.

Reméljük, elkerülhető a negyedik hullám és egy újabb lockdown, de azért a koronavírus sok mindent tanított nekünk. Lássuk csak, pontosan mire is gondolunk!