Ne lepődj meg, ha ilyet látsz magadon - ezt is okozhatja a COVID!

Borítókép: Ne lepődj meg, ha ilyet látsz magadon - ezt is okozhatja a COVID! Forrás: Getty Images
A vírusfertőzések egy része okozhat ilyet, így a COVID is.

A vírusfertőzések egy része kiütéseket okozhat. A COVID is okozhat a bőrön foltokat, kiütéseket, de ezek a bőrtünetek csak keveseknél mutatkoznak. Mit kell tenni, ha vírus okozta kiütéseink lesznek? Ezt a kérdést válaszolta meg dr. Szántó Hajnalka, a Dermatica bőrgyógyásza, allergológus, klinikai immunológus.

A vírusok változatos kiütéseket okozhatnak

A vírus okozta kiütések többfélék lehetnek, legtöbb esetben vörös foltok formájában jelennek meg a bőrön. Kialakulásuk történhet gyorsan, de néhány nap alatt is fokozatosan. Előfordul, hogy csak egy meghatározott bőrfelületet érintek, de akár terjedhetnek is. Ilyen tipikusan a kanyaró okozta kiütés, ami az arcon kezdődik, majd átterjed a törzsre és a végtagokra. Ha valóban vírusfertőzés okozza a kiütéseket, igen gyakran kíséri láz, hidegrázás, fájdalom, fáradtság – ezek a fertőzések általános tünetei.

Milyen vírusok okozhatnak kiütéseket?

Kiütéseket két irányból is okozhatnak vírusok: egyrészt olyan immunválaszt váltanak ki, amelynek része a kiütések megjelenése, másrészt a bőrsejtek károsodása miatt is jelentkezhet ilyen tünet. A kanyarónál például az immunrendszer a véráramon keresztül érzékeli a vírust, és védekezésképpen olyan kémiai anyagokat kezd termelni, amelyek elpusztítják azt. Ezek az anyagok azonban bőrgyulladást is okoznak, ennek eredménye a kiütés. Ezzel szemben az övsömör a bárányhimlőt okozó, „megbújó” vírus reaktivációja miatt alakul ki, és amint a vírus az idegektől eljut a bőrig, kialakulnak az övsömörre jellemző kiütések. Olyan vírusfertőzések is okozhatnak kiütéseket, mint a rubeola, a mononukleózis, a száj- és körömfájás, a rózsahimlő, a lepkehimlő, a Zika vírus, a nyugat-nílusi láz és a dengue láz.
- Ezek a betegségek leginkább cseppfertőzéssel terjednek. Sajnos a kiütések megjelenése előtt jellemzően már képes fertőzni a beteg, a rubeola esetében például csak közel egy héttel a fertőződés után jelennek meg a kiütések – ismerteti dr. Szántó Hajnalka, a Dermatica bőrgyógyásza, allergológus, klinikai immunológus.

Ritkán, de a COVID is okozhat kiütéseket

Elsősorban a súlyosabb, kórházban ápolt COVID-fertőzötteknél figyelték meg eddig bőrtünetek kialakulását, bár enyhébb lefolyású betegségnél is megjelenhetnek kiütések. Legnagyobb arányban kanyarószerű kiütéseket vehetnek észre a betegek, de előfordulhatnak családkiütések, fagydaganatra hasonlító bőrtünetek, hólyagos elváltozások és bevérzések is a koronavírus következményeként. Mivel COVID-dal kapcsolatos bőrtüneteket nem könnyű beazonosítani és a vizsgálatnál minden egyéb kiváltó okot is számításba kell venni, fontos, hogy a betegek ne magukat diagnosztizálják. Sok esetben ezek a panaszok maguktól is elmúlnak néhány hét alatt, azonban ha ez mégsem következik be, vagy fájdalommal, viszketéssel, kellemetlenséggel járnak, mindenképpen ajánlatos orvoshoz fordulni, már csak a pontos diagnózis miatt is. Ha valaki fertőző betegségre gyanakszik – akár COVID-ra, akár másra – először telefonon vegye fel a kapcsolatot az orvossal.

Mit lehet kezdeni a vírus okozta kiütésekkel?

Gyakori félreértés a fertőzésekkel kapcsolatban, hogy mindenképpen antibiotikumos kezelést igényelnek, holott ez csak a baktérium okozta fertőzéseknél igaz, a vírusoknál nem, kivéve bakteriális felülfertőződés esetén. Vírusfertőzéseknél a pihenés, a sok folyadék fogyasztása, esetleg a lázcsillapítás a teendő, illetve például övsömörnél antivirális szerekre is szükség lehet – ismerteti Szántó doktornő. - A kiütésekre az orvos által rendelt hűsítő készítményeket javasolt tenni és amennyire lehet, tartózkodni kell a vakarásuktól. Ha mindezek mellett egy hét után sem múlnak el a kiütéseket, esetleg még csak nem is javulnak, vagy ha nagyon gyorsan terjednek testszerte, a gyulladás jeleit mutatják és fájdalmassá válnak, orvosi segítséget kell kérni.

Forrás: Dermatica