A pórusokat nem lehet összehúzni – és további bőrápolási hiedelmek
Ha ti is lelkesen bújjátok a netes szépségfórumokat, olvassátok a beauty-blogokat, bizonyára futottatok már bele egymásnak ellentmondó „igazságokba”, vagy olyan kötelező jellegűnek kikiáltott szépségápolási szabályokba, amiket kétkedve fogadtatok. Dr. Pencz Bianka orvossal, a Tudományos szépség blog (tudomanyosszepseg.com) alapító-írójával végigvettünk néhány ilyen hiedelmet és megpróbáltuk felgöngyölíteni az igazságot.
1. Rengeteg termékről állítják a gyártók, hogy „összehúzza” a pórusokat. Valóban képesek a pórusok mozogni? Tágulni és összehúzódni?
„A pórusok, azaz a faggyú- és verejtékmirigyek kivezetőcsövének kijáratai nem nyílnak és záródnak parancsszóra. A faggyúmirigypórusok viszont sokkal feltűnőbbek, ha a faggyúképzés kifejezetten aktív és ha a kijárat eltömődik – azaz mitesszer keletkezik – mondja Bianka. – A faggyúképzés többek között hormonális szabályozás alatt áll, ezért lehetséges, hogy egy-egy életszakaszban feltűnőbbek a pórusok ugyanannál a személynél. Egy jó olajos lemosó segít kitisztítani a kijáratokat, ezért tűnnek kisebbnek a pórusok a helyes arctisztítás következtében.” Vagyis, ami miatt a pórusaink különösen szembetűnőek, az a sötét, oxidálódott faggyú – ha rendszeresen, megfelelően tisztítunk, megszabadulhatunk tőle. Az idő előrehaladtával, ahogyan bőrünk kollagéntartalma csökken, a ruganyosság elvesztése azzal is jár, hogy sajnos szembetűnőbbek lesznek ezek a „kijáratok”.
2. Régóta riogatnak már a szakemberek az UV-mumussal – nyáron érezzük is a bőrünkön a káros hatást, ha nem vigyázunk, ám a téli szürkeségben nehezünkre esik elhinni, hogy bármi veszély fenyegetne. Milyen erősségű védelmet használjunk ilyenkor? Szükséges-e egyáltalán?
Bianka szerint mindenképpen szükséges: „Én megelégszem az SPF 30-cal reggelente, a nyári rutinnal ellentétben napközben nem is kenem újra a fényvédőt, mivel 4 órakor már sötétben indulok el a munkahelyemről. A téli szabadtéri programokat viszont ugyanolyan szigorúan veszem.” A bőr öregedéséért felelős faktorokat kutató kísérletek folyamatosan arra az eredményre jutnak, hogy a legnagyobb vétkes az UV-sugárzás. Ideje lenne hát komolyan venni.
3. Nyomogassunk vagy ne nyomogassunk? Mi a teendő, ha még hámlasztás, radírozás után is maradnak mitesszerek? Tényleg soha semmilyen pattanást nem szabad kinyomni?
Rossz hírünk van: a gyulladt pattanásokat semmiképpen sem szabad nyomogatni. „Tudom, hogy nehéz ellenállni az érett, sárga fejű pattanásoknak, de mindenképpen jobban járunk, ha önuralmat gyakorlunk – erősíti meg szakértőnk is. – A pattanás kinyomásával nyílt seb keletkezik, ami könnyen fertőződhet és tovább gyulladhat – nagyobb lesz az esély hátramaradó hegre vagy hiperpigmentációra. Ha az otthoni hámlasztás nem elég, vegyünk igénybe kémiai hámlasztást kozmetikusnál vagy bőrgyógyásznál.”
4. képesek a hatóanyagok „a bőr mélyére hatolni”? Több helyen ugyanis az olvasható, hogy semmi nem jut mélyebbre, mint az epidermis.
A krémekben, arcápolókban levő összetevők többsége valóban csak a felhámon fejti ki a hatását. Vannak azonban olyan hatóanyagok, amelyek elérik az irhát is – csak így serkenthetik ugyanis a kollagénképzést. Ilyenek például a retinolszármazékok, de a felhámot hámlasztó glikolsav is stimulálja a kollagéntermelődést a mélyebb rétegekben. „Mivel a hatóanyagoknak csak a töredéke jut át a hámon, különösen fontos a rendszeresség és a türelem.”
5. A natúrkozmetikumok hívei azzal riogatnak, hogy minden, ami nem természetes, „rákkeltő, egészségre veszélyes” alapanyagokat tartalmaz – valóban van olyan összetevő, amitől indokolt félni?
Orvos szakértőnk úgy véli, a natúrkozmetikumok sokszor sokkal kevésbé kontrollált környezetben születnek, mint „átlagos” társaik, amelyek komoly higiéniai szabályokkal működő laborokból és gyárakból kerülnek a polcokra. „Mindenkit óva intenék az otthon kotyvasztott, ellenőrizetlen dolgoktól! Egy összetevőtől sem kell igazán tartani, másrészt viszont ma már annyi kozmetikum van, hogy nem jelent kihívást kikerülni egy-egy anyagot. A kozmetikumok nem kerülnek be a vérkeringésbe, ezért sem kell félni. Egyetlen probléma adódhat, a helyi irritáció – ha ilyet tapasztalunk, ne használjuk tovább az adott terméket. A daganatos megbetegedések kutatása elég intenzíven folyik, a kozmetikumokat is folyamatosan vizsgálják – egyelőre nyugtató eredményekkel.”
6. Ha valamilyen konkrét bőrproblémával küzdesz (vízhiányos/rozáceás/zsírosodásra vagy ekcémára hajlamos a bőröd), és mindezek mellett az öregedését is szeretnéd lassítani, lehetséges-e egyszerre kezelni a főgondot és mellette anti-aging hatóanyagokat is adni a bőrödnek?
Természetesen igen, lehetséges! „Vannak olyan fantasztikus és sokoldalú molekulák, amelyek egyszerre több problémát is megoldanak, ilyenek tipikusan a retinolszármazékok, a C-vitamin, a niacinamid, az azelainsav, de a kémiai hámlasztást is ide sorolnám. A jó rutin azonban idővel épül, nem szabad hirtelen egyszerre mindent a legmagasabb koncentrációban elkezdeni, ez egy hosszú utazás!”
7. Tényleg hozzá tud szokni a bőrünk egy termékhez annyira, hogy az már nem váltja ki ugyanazt a hatást, mint amit kezdetben?
„Igen – erősíti meg Bianka –, ez a receptorok úgynevezett down-regulációja miatt van. Ez egy általános biológiai jelenség – ha valamilyen jelátvivőből feleslegesen sokat kap egy sejt, leszedi a saját jelvevő antennáit és onnantól megszűnik a hatás. Ez a hatásmechanizmus persze nehezen általánosítható minden hatóanyagra, valójában erről nagyon keveset tudunk, de a tapasztalat is azt mutatja, hogy érdemes néha variálni vagy elhagyni egy-egy hatóanyagot rövid időre. Ez egy természetes jelenség, a bőrünk egyébként is folyamatosan változhat, így nekünk is alkalmazkodni kell!”