Szóval leültünk, és apokalipszislátomások helyett összeszedtük, miért tuttijó a létezés, ha az ember feje folyton körbe van tekerve, a füle tövét fájóan nyomja a gumi, és sem az orrán, sem a száján nem kap rendesen levegőt.

A saját anyád sem ismer fel.

Főleg, ha nem akarod. Simán elrejtőzhetsz a kiváncsi tekintetek elől, s ha szembetalálod magad az utcán egy kellemetlen ismerőssel, megszégyenülés nélkül félrenézhetsz. Sokkal jobb álca, mint a napszemüveg. Többször teszteltem, a működés hibátlan (hacsak nem az történt, hogy valójában felismertek, csak ők is ezt a módszert alkalmazták...)

Olyan testrészedet kapcsolhatod a divat áramlásába, amit nem szoktál.

Belegondoltál már abba, hogy még a füled és a nyakad is követheti a trendeket, az orr-száj terület azonban szégyenletesen kimarad ( na jó, a testékszereket nem számítva...)? Szemfüles divattervezők persze hamar kiszúrták, hogy maszkokkal is könnyű a divatot követni, sőt, megteremteni. Néhány csinos darab a kedvenc ruháidhoz tervezve, és máris csinosabban s boldogabban kapkodsz levegő után.

Könnyebben bűnözhetsz.

Na jó, ez csak vicc, de ha belegondolsz, van valóság alapja. Tulajdonképpen csoda, hogy nem szárnyal az utcai rablás műfaja, hiszen ki fogna gyanút manapság egy maszkos, kesztyűs alak láttán?

Senki nem látja, ha kineveted.

Biztos pihent agyúnak gondoltok, de ezt is kipróbáltam, és már elég jól megy. Az önszórakoztatás eme formája fejleszthető, diszkréten még a nyelvedet is kiöltheted, vagy grimaszolhatsz, sőt ásíthatsz, amennyit tetszik. A láthatatlan nonverbális csúfolódás virágkorát éljük.

Egyszer az életben orvosnak érezheted magad.

Mindig is szerettél volna Ross doktor lenni? Irigyelted Brinkmann professszort? Fehér köpeny nem jár ugyan, de nekem már a maszk is felidézte kedvenc kórházsorozataim fertőtlenítőillatú emlékét. Külön izgalmas, ha kesztyűt is viselsz hozzá.

Átélheted a közösségi érzést.

Én például mindennap átélem a villamoson. Rajta is kaptam magam, hogy ha valaki nem visel, szúrósan nézek rá, pedig nem vagyok az az ismeretleneknek beszólogatós fajta. A többiekkel viszont érzem az akol kellemes melegét, az összetartozást, az egyetértés végtelen erejét. Na jó, most egy kicsit túlspiláztam.

Ezt az előnyös tulajdonságot hagytam legutoljára, mert ha ezzel kezdem, talán végig se olvasod a cikket. Pedig nem lehet elégszer sulykolni: ha maszkot viselsz, kevésbé ártasz másoknak, ha elprüsszented magad, és mások kevésbé ártanak neked, ha rád tüszkölnek. Kibírod, ugye? Vigasztaljon a tudat, hogy egyszer csak kivet bennünket az örvény, nem maszkkal a fejünkön szállunk a sírba, csak a vakcináig kell kitartani. S később majd lehet a béna kis anyagdarabot mutogatni az unokáknak (persze jól kimosva), és emlékezni arra a régi 2020-as évre, amikor még a korona mondta meg, hogy ki vagy.