A stressz és a megváltozott szokások is okolhatók

A COVID-19 járvány szinte minden téren megváltoztatta az életünket és ez alól az alvás sem kivétel. Jelentősen megugrott ugyanis azon személyeknek a száma, akik a stressz és a napi időbeosztás, alvási szokások megváltozása miatt megromlott alvásminőségről, alvászavarokról számolnak be. Nem nehéz belátni, hogy a stressz, pontosabban a negatív hatású distressz még azok esetében is nagy probléma, akik maguk nem estek át a betegségen, de szembesültek a pandémia fenyegető mivoltával, féltették a családjukat, barátaikat, esetleg elvesztették a munkájukat, meg kellett oldaniuk a gyerekek ellátását, tanulását.

Ezek a stresszorok mind negatív hatással lehetnek az alvásra, hiszen ha van is napközben bevált stratégiánk az aktuális problémák leküzdésére, ezek nem feltétlenül működnek az alvás kapcsán. Éppen az intenzív agymunka akadályozza ugyanis az elalvást, sokan úgy érzik, egész éjjel „jár az agyuk”. A napirendi változások is eredményezhetik ugyanezt, hiszen sokaknál az okoz gondot, hogy a távmunkával felborult egy addig jól felépített munka-otthon, nappal-éjjel rendszer. Különösen érzékenyen érintheti mindez a tinédzsereket, fiatal felnőtteket, akik könnyen belecsúsznak az egész éjszakán át tartó online életbe, ami előbb-utóbb nyilvánvalóan a minőségi pihenés rovására megy.

Az alvászavarok krónikussá is válhatnak

A COVID-19 járvány során a szakemberek elsősorban két alvászavar számbeli növekedését figyelték meg: az inszomniáét és a cirkadián ritmus felborulásáét. Az inszomnia tünetei az elalvás, az átalvás nehezítettsége és/vagy a túl korai ébredés, melyet a beteg gyakran kínzó alvási képtelenségként él meg, hátterében kizárandó orvosi, pszichiátriai vagy szerhasználati ok. A cirkadián ritmus felborulása, a megzavart biológiai ritmus miatt pedig a beteg úgy érezheti, nem tud felkelni, illetve egész nap álmos, fáradt, valamint mentális nehézségeket tapasztal.

Egy-egy rosszabb éjszaka vagy esetleg egy-két, megzavart alvással töltött hét mindenkivel előfordulhat, különösen személyes nehézségek megélése vagy akár egy mindenkit sújtó világjárvány esetén. Ezt önmagában még lehet kezelni. Probléma akkor van, ha az átmeneti nehézségek állandósulnak és jelentősen rontják az életminőséget, valamint fizikai és pszichés betegségek kialakulásához is hozzájárulnak. Nem ritka, hogy az alvászavar és a pszichés rendellenesség ördögi körként rontják egymás állapotát, legyen szó például depresszióról, poszt-traumás stressz szindrómáról vagy pánikbetegségről – hangsúlyozza dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ szomnológusa, neurológus. – Ritkábban bár, de a rémálmok is okozhatnak alvászavart, ezért is soroljuk a rendszeresen jelentkező rémálmok okozta problémakört az alvásbetegségek közé. A nyomasztó, félelmetes álmokat szintén generálhatják a napközben megélt történésék, a fel nem dolgozott stressz, a miattuk történő gyakori felriadás pedig ugyancsak elégtelenné teheti az alvást.

Mit lehet tenni, ha már nem válnak be a házi praktikák?

Az alvászavarok rendezéséhez nagyon sokat tehet maga a páciens is, ha bevezet bizonyos életmódbeli változtatásokat. Számos helyen lehet olvasni alvássegítő tippeket, mint a betartott napirend, a sötét, jól kiszellőztetett hálószoba, a napközbeni mozgás, a késői evés és a tévé előtti elalvás kerülése. Sokszor ezek elégségesek is, de van, amikor már kevésnek bizonyulnak – ismerteti Vida doktornő.

A legfontosabb ilyen esetben, hogy a páciens kérjen segítséget, hiszen a rossz alvással nem csak az éjszakáit, de a nappali teljesítményét, hangulatát is jelentősen leronthatja. Bármilyen alvászavarról, vagy alváshoz kapcsolódó problémáról van szó, elsősorban ki kell deríteni, milyen okok állnak a háttérben. Az orvosi kivizsgálás során fény derülhet olyan alvásbetegségre vagy egyéb – belgyógyászati, pszichiátriai, fül-orr-gégészeti, kardiológiai, pulmonológiai, urológiai – eltérésekre, melyek kezelésével az álmatlanság vagy más, alvási rendellenesség is megszüntethető. Az alvászavart kiváltó okok felderítése után a kezelőorvos feladata annak meghatározása, hogy a kezelés a továbbiakban gyógyszeres, vagy pszichoterápiás módszerek segítségével történjen, és természetesen szükség lehet a két módszer kombinációjára is, különösen, ha esetleg éppen a pandémia miatt szükséges a pszichés támogatás is. A lényeg tehát, hogy ha az alvászavarok néhány hétnél tovább tartanak és fizikai vagy mentális, lelki problémákat okoznak, a páciens kérjen szakorvosi segítséget!

Forrás: Orvosi Hírközpont