A mókusoktól, ürgéktől, sünöktől és medvéktől eltérően valószínűleg te sem vetted takarékra az életfunkcióidat télen, hanem inkább ezerrel pörögtél, úgy, ahogy máskor. Nem csoda, hogy mire eljön a tavasz, lemerülsz, elfáradsz.

De ennek más okai is vannak. Például az, hogy a hideg hónapokban általában mindannyian zsírosabban táplálkozunk, így egy kis felesleget is gyakran felhalmozunk. Kissé az anyagcserénk is lelassul. Kevesebb vitaminhoz jutunk hozzá, az éltető napfényről nem is beszélve. Ráadásul a biológiai óránk is az évszakok váltakozásához hivatott igazodni: bizonyos betegségekről például már az előttünk járók is megfigyelték, hogy jellemzően tavasszal bukkan fel. Ilyen értelemben a tavaszi fáradtság tulajdonképpen egyfajta jet lag: a természet továbblép, de a szervezetünk még nem képes átállni a nagyobb aktivitást feltételező üzemmódra.

Friss kutatások alapján úgy tűnik, hogy a tavaszi fáradtságért elsősorban a szerotoninszint csökkenése tehető felelőssé. Ez a hormon befolyásolja a hangulatot és az aktivitást, s a szorongás csökkentésében is szerephez jut. És mikor a legcsekélyebb a szertoninforgalom a központi idegrendszerünkben? Hát persze, hogy tél végén, kora tavasszal.

Ha súlyosabb tüneteid vannak és arra gyanakszol, hogy koronavírusos lehetsz, tedd meg a szükséges lépéseket. Ebben a cikkünkben Timi, egy 45 éves beteg nagyon érzékletesen leírta, milyen koronavírusos tüneteket tapasztal.

Ha fáj a fejed, ezt is kipróbálhatod: