Hetente egyszer elég fürödnöd a szakértő szerint, és az is inkább zuhanyzás legyen!

Sokáig büszke voltam arra, hogy az ovis kislányomat eddig még minden áldott este megfürdettük. (Kivéve egyetlen alkalmat: azt a napot, amikor hazahoztuk a kórházból – egyszerűen nem mertünk hozzányúlni.)
Ezzel szemben az egyik háromgyerekes barátnőm simán bevállalja, hogy húzósabb napokon nem fürdeti meg a gyerekeket, csak megmossa a popsijukat. Lehet, hogy neki van igaza?
Nemrég a kezembe akadt Yael Adler: Bőrügyek című könyve. Hogy csak néhány érdekfeszítő fejezetcímet idézzek: A bőrnek is van füle; Szexizmus a bőraljában; Olaj: gondatlanságból elkövetett testi sértés; Mi köze a botoxnak a romlott húshoz?; Beautifully sápadt?; Farfirka, ágyő! (A könyv hatására eléggé megváltozott a véleményem többek között a kozmetikai ipar termékeiről.)

Yael Adler: Bőrügyek, Park Könyvkiadó, 2017, Katja Spitzer rajzaival, fordította: Fodor Zsuzsa
Na de vissza a témánkhoz. Adler külön fejezetet szentel a testápolásnak. Abból indul ki, hogy sok százezer évvel ezelőtt, a vadászó-gyűjtögető korszakunkban nem ismertük a szappant, nem használtunk dezodort és nem szőrtelenítettük a lábunkat, és mindez nem is hiányzott. Mint mondja, a bőrünkkel azóta sem történt semmilyen evolúciós változás, kivéve azt, hogy kivilágosodott.
Azzal, hogy naponta alaposan beszappanozzuk magunkat, különösen, ha mindezt szintetikus anyagokat is tartalmazó készítményekkel tesszük, elpusztítjuk a bőr fáradságos munkával felépített védőrétegét. (Az epidermisznek fiatal felnőtteknél négy hétre van szüksége ahhoz, hogy felépítse az egész védőgátat tartalmazó, leheletvékony szarusejtréteget.)
A bőrgyógyász azt állítja, hogy normál esetben a testszagunkkal alapvetően nincsen semmi baj. Hacsak nem most futottál le egy maratont valami ócska műszálas pólóban, akkor nem lehet olyan vészes a helyzet. Ám előfordulhat, hogy valaki éppen attól lesz büdi, hogy túl sokat mosakszik. A lúgos szappan ugyanis a bőrünk savas pH-értékét lúgos irányba tolja el, és ezt bőrünk egészséges baktériumflórája is megsínyli. A jó baciknak beletelik pár órába, amíg magukhoz térnek és újra védekező üzemmódba állnak, de ezalatt az idő alatt vígan szaporodnak a lábszagért és társaiért felelős kórokozók. Na, ettől lesz rossz valakinek a testszaga.
Akkor hát, mi a megoldás? Adler ezt javasolja:
A víznek semleges a pH-értéke, kevésbé mossa le a savas védőréteget a bőrről, miközben kiválóan eltávolítja a verejtéket, a port és a lehámlott sejteket. Tehát nem szükséges, hogy minden tisztálkodásnál az egész testedet beszappanozd. Elég, ha csak a „válsággócoknak” szánsz intenzívebb figyelmet tisztálkodószerrel: a lábnak, a hónaljnak, a lágyék környékének és a farpofák közének.
Amikor tisztálkodószert vásárolsz, ilyet válassz:
- ne legyen illatos
- ne legyen habzó
- ne legyen színes
- a klasszikus szappannál jobb a szintetikus tusfürdő: a szappan olajokból, zsírokból és lúgokból készül, a tusfürdőkben azonban bőrápoló, nedvességmegkötő anyagok és és visszazsírosító olajok is találhatók
A bőr szempontjából egyébként a zuhanyzás egészségesebb, mint a fürdés. A legjobb, ha mindkettőt gyorsan és viszonylag hűvös vízzel végezzük. A hosszú, forró fürdő kilúgozza a bőrt.
A bevezetőben felvetett kérdésre visszatérve: most már nyugodt szívvel bevallhatod, ha nem fürdesz minden nap. Sőt, lehet, hogy ezt érdemes lesz átmenteni a karanténon túlra is.
Azért a zuhanyozás erre is jó:
- „Hiszem, hogy meghosszabbítható az élet azzal, hogyha valami olyat csinálunk, amiben örömünket leljük.” - Interjú dr. Horváth Biankával, a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadójával A női vezetők kitartása és elszántsága új normákat teremt az eddig megszokott szervezeti struktúrákban, tovább inspirálva...