A Famiily.hu korábbi cikke.

Melyek a császármetszés legfőbb indokai?

A legfontosabb az életmentő indok, amikor a császármetszést a közvetlen életveszély elhárítása miatt végezzük, melynek vannak anyai, magzati és kombinált anyai-magzati javallatai is. Anyai indokok között szerepelhet az anya ismert szervi betegsége, ami akár már a teherbeesés előtt is jelen volt, például súlyos szív- vagy tüdőbetegség. Magzati oldalról az oxigénhiány, a köldökzsinór előesése, a magzat harántfekvése és bizonyos fertőzések emelendők ki. Azon indokok között, amik mindkét felet érintik, említésre méltó a méhruptúra (méhfal megrepedése), melynek egyik formája a korábban elvégzett császármetszés hegének szétválása, vagy a méhlepény idő előtti leválása.

Bizonyos, speciális helyzetekben hüvelyi úton történő szülésre nincs is lehetőség. Ilyenek lehetnek a kismedencében lévő daganat, a túlzottan szűk medence, illetve amikor a méhlepény teljesen fedi a méhszájat, elzárván az utat a magzat hüvelyi úton történő világrajövetele elől.

Hány császármetszése lehet egy anyukának? Hogyan nő a kockázat a császármetszések számával és pontosan milyen kockázatai lehetnek?

Nehéz egy konkrét számot válaszolni arra a kérdésre, hogy hány császármetszése lehet egy anyának, mert ha adott esetben nincs semmilyen előre fennálló vagy terhesség során kialakuló egyéb, császármetszést indokló kockázati tényező, vagy veszélyhelyzet, akkor lényegében akárhány.

Ismerünk olyan külföldi példákat, ahol 6-8, míg máshol az irodalom beszámol 9 császármetszésen átesett anyáról is.

Fontos kiemelni, hogy a császármetszések számának növekedésével fokozódik a rizikója a hegszétválásnak, a méhruptúrának, transzfúziót igénylő vérzésnek, méhlepény beágyazódási anomáliájának, sérv, esetleg a hegben későbbi endometriosis kialakulásának, a kismedencei összenövéseknek, melynek következménye lehet egy komplikáltabb, elhúzódóbb, magasabb szövődménykockázattal járó műtét (bélsérülés, hólyagsérülés, húgyvezetéksérülés, excesszívebb vérzés), ami megnehezíti a sürgősségi császármetszés elvégzését esetlegesen fennálló magzati oxigénhiány kapcsán.

Fontos ezeknek a rizikófaktoroknak az előzetes felmérése. Az első hasi szülés után a következő várandósság alkalmával ezért mérik a hegvastagságot, azonban ebből nehéz objektíven következtetni, hogy ismételt császármetszésre lesz-e szükség, mert egy vastagabb heg is lehet rigid, „törékeny”, míg egy vékonyabb heg is lehet rugalmas, könnyen alakuló. Az előző műtét esetleges nehézségeinek, illetve megoldásának feltérképezése azért is lényeges, mert összességében akár jól megtervezett programozott császármetszés indikációját is jelenthetik.

Magyarországon három császármetszés után fel lehet ajánlani a művi meddővé tételt, élő, egészséges gyermekek és az anya beleegyezésének birtokában, azonban, ha az anya nem szeretné és különösebb indok nincs rá, akkor több műtét is elvégezhető. Hazánkban azért ez meglehetősen ritka, de tudunk olyan anyáról, akinek öt volt összesen.

Mennyi esélye van, hogy valaki császármetszést követően a következő babáját hüvelyi úton hozza világra?

Ezt nagyban befolyásolják a jelen terhességgel kapcsolatosan fennálló, a hüvelyi szülést megnehezítő, vagy akár ellehetetlenítő kockázati tényezők. Azonban, ha nincsenek ilyen faktorok, akkor a szövődmények folyamatos, éber fürkészése, türelmesebb, óvatosabb szülésvezetési módszer mellett, támogató szülészi csapattal igenis van esély a spontán szülésre. Sőt, az anya lelki felkészülése és a császármetszés utáni hüvelyi szüléshez (VBAC= vaginal birth after cesarean section) való pozitív hozzáállása is növelheti ennek sikerességét.

Melyek a császármetszés ellenjavallatai, milyen komplikációk adódhatnak?

A császármetszésnek kimondott ellenjavallata nincs. A komplikációk között az egyik leggyakoribb a vérzés, ritkább a császármetszés sebének a gyógyulási zavara, szétválása, fertőződése, esetleg a műtét közben a szervek megsérülése.

Melyik a "veszélyesebb": a hüvelyi úton vagy a császármetszéssel szülés?

A császármetszés ma egy biztonságosan végezhető műtét, de mint minden beavatkozásnak, lehetnek szövődményei.

A nemzetközi statisztikák szerint a múlt század második felében a császármetszésen átesett betegek között tapasztalt anyai halálozás még 3-7-szer magasabb volt, mint a hüvelyi szüléseknél, de jelenleg már nincs különbség az anyai halálozási arányszámot nézve a tervezett császármetszés és a spontán hüvelyi szülés között.

Az életveszélyes szövődmények közül az egyik leggyakoribb a vérzés, de ezt jól felszerelt intézetekben tapasztalt operatőrök uralni tudják. Viszonylag ritkán fordul elő a műtét alatt sebészi szövődmény, egyéb szervek sérülése, gyulladása. A születési magzati sérüléseket tekintve (végtagok, idegek) kevesebb figyelhető meg császármetszés esetén, sőt az újszülöttkori vérmérgezés, az agyvérzés és a magzati oxigénhiányból eredő következmények száma is kevesebb.

Mennyi és milyen a felépülési idő császármetszést követően, illetve hüvelyi szülés után?

Gyermekágyi időszaknak mindkét esetben a szülést követő hat hetet nevezzük, azonban a teljes regeneráció akár egy-másfél évet is igénybe vehet. E tekintetben nagy egyéni variábilitás figyelhető meg.

Hüvelyi szülést követően a medencefenék funkciójának a romlása lényegesen gyakoribb, mint hasi műtétet követően, ezért ez befolyásolhatja a felépüléshez vezető utat úgy, hogy adott esetben nagyobb figyelmet kell fordítani ezen izmok regenerálására, funkciójuk helyreállítására, annak érdekében, hogy a korábban megszokott életminőség ne romoljon semmilyen téren. Mindkét esetben figyelni kell a terhesség során szétnyílt és elgyengült hasizmokra és ha köldöksérv is kialakult, akkor annak megoldására, akár műtéti úton is.

Császármetszés esetén nem szabad megfeledkezni arról, hogy egy hasi műtétről van szó, ami a hasfal megnyitásával jár és e tekintetben nem különbözik egyéb hasi műtéttől sem, ami a szülést követő első hetekben megnehezítheti a legalapvetőbb mozgásformákat is, mint például a közlekedés, hajolás, emelés. Emiatt az újszülött ellátása is nehézkessé válhat. Mindezekkel spontán szülés esetén nem kell számolni és maga a hüvely is gyorsabban gyógyul, mint a hasfal. A regeneráló tornát is jóval előbb el lehet kezdeni hüvelyi szülés után.

Fontos megemlíteni a széklet-és vizeletürítésben fellépő különbségeket is. Császármetszés után előfordul, hogy a bélmozgás később vagy nehezebben indul meg, azonban ez megfelelő, rostdús táplálkozással és sok folyadék fogyasztásával könnyebbé tehető.

Forrás1: Papp Zoltán: A szülészet-nőgyógyászat tankönyve, Forrás2, Forrás3, Forrás4, Forrás5

Mire gondolnak az anyák a szülés utáni szex alatt? A galériában elolvashatod!