A szem az egyik legérzékenyebb és legbonyolultabb testrészünk, hiszen rengeteg apró szerv, szövet és idegsejt összehangolt munkája szükséges ahhoz, hogy lássuk a körülöttünk lévő világot. A szem működését röviden úgy lehet leírni, hogy a tárgyakról visszaverődő fénysugarakat alakítja képpontokká, és ezt továbbítja az agyunk felé. Egészséges szem esetében bármilyen távolságban lévő tárgyat nézünk, az erről visszaverődő fénysugarak a retinán egyesülnek képpontokká. Túllátó (vagyis távollátó) szem esetén ezek a sugarak nem a retinán egyesülnek, hanem mögötte érnének össze, már amennyiben át tudnának hatolni a szem burkain. Rövidlátóknál éppen az ellenkezője történik: a végtelenből érkező párhuzamos fénysugarak a retina, vagyis az ideghártya síkja előtt egyesülnek. A rövidlátók ezért közelre jól látnak, távoli dolgokat viszont már csak homályosan, a távollátókra pedig ennek éppen a fordítja igaz.

A szem fénytörési hibáinak harmadik leggyakoribb típusa az asztigmia, mikor a közel és távol lévő alakok is elmosódottan látszódnak. Az asztigmiás szem szaruhártyája ugyanis nem tökéletesen gömb felszínű, ami miatt az áthaladó fénysugarak különböző pontokban egyesülnek. A hasonló látásészlelés miatt az asztigmiát gyakran összekeverik a kancsalsággal, de az nem fénytörési hiba. Kancsalságról akkor beszélünk, ha a két szem nem egyenrangúan dolgozik: van egy domináns és egy segéd szem. A két szem által közvetített kép ugyan összeolvad, de mivel kissé eltérőek, kettős látás jelentkezik.

Fél éves korig természetes a kancsalság

A babák „kancsalon“ születnek, szemük keresztbe áll, ami természetes jelenség. Az agy-szem összehangolása folyamatosan fejlődik ki, kezdetben nem tudnak fókuszálni, ezért tűnik kancsalnak a szemük. Nagyjából hat hónapos koruk körül tudja az agyuk megfelelően feldolgozni a két szemből érkező információkat, ezért akkora eltűnik a kancsalság. Ha ezután is úgy látjuk, hogy keresztbe állnak a baba szemei, vagy nem egyformán mozognak, akkor mindenképp érdemes szemészorvoshoz fordulni. De természetesen később is ajánlott szemmel tartani a gyerekek szemét, hiszen sokszor a látásproblémáknak nincsen annyira feltűnő jele, mint a kancsalságnál.

Magyarországon óvodás kortól vizsgálják a védőnők a gyerekek látását a kötelező éves szűrővizsgálat keretében, de mivel ők nem szakorvosok, az eredmény pedig erősen múlik a picik közreműködésén, érdemes tisztában lenni azzal, milyen tünetek jelzik a szemproblémákat. Sokszor ugyanis csak iskolás korban derül ki, ha a gyerek nem lát megfelelően, amikor már tanulási nehézségek jelentkeznek, rosszabb esetben az illető szorong is, mert nem tudja, miért nem érzékeli „normálisan“ környezetét.

Lássuk, milyen jelek esetén érdemes felkeresni a gyermekszemészeti rendelést: