A fejfájás gyakorlatilag egyidős az emberiséggel. Orvosok, tudósok, kutatók századokon keresztül próbálták feltárni a fej fájdalmának okát, kezelésére pedig különféle – mai szemmel nézve egészen barbár – módszereket vetettek be. Az ókorban és a középkorban például koponyalékeléssel próbáltak enyhíteni a fejfájós beteg szenvedésein. Úgy gondolták, hogy a fájdalmat a gonosz szellemek okozzák, amiket ha kiengednek a koponyából, a tünetek is elmúlnak. Hogy ez a brutális beavatkozás mennyire volt hatékony, arról csak sejtéseink lehetnek.

A történészek szerint a fejfájás már a fáraókat is sújtotta, de a feljegyzések szerint Julius Caesar is kifejezetten migrénes ember volt, és életének nagy részében Charles Darwin is fejfájástól szenvedett. A fejfájás már emberemlékezet óta „fejfájást okoz” az embereknek, a modern tudománynak hála azonban, ma már képesek vagyunk hatékony és biztonságos módszerekkel orvosolni. A fejfájások egyes típusairól és a kezelési lehetőségekről dr. Bozsik Györgyöt, a Semmelweis Egyetem Fejfájás Ambulanciájának klinikai főorvosát kérdeztük.

Már Hippokratész is felismerte, hogy a fejfájásokat primer és szekunder állapotokra lehet osztani. Míg a primer fejfájásoknál maga a fejfájás a betegség (azaz egy átmeneti idegrendszeri működészavarról van szó és nem testi bántalomról), addig a szekunder fejfájások más körülmények vagy állapotok – például fejsérülés, agyhártyagyulladás, orrmelléküreg-gyulladás vagy akár másnaposság – hatására lépnek fel. A hírhedt migrén a primer csoportba tartozik két társával, a tenziós és a cluster fejfájással együtt. Ez a három elsődleges fejfájástípus keseríti meg a legtöbb ember életét.

1. A KÍNZÓ MIGRÉN

A lakosság nagyjából 12 százaléka lehet migrénes, ami azt jelenti, hogy ez a kínzó fejfájás körülbelül 1 millió embert érinthet hazánkban. Érdekesség, hogy míg 10 éves kor alatt a fiúknál és a lányoknál hasonló arányban fordul elő, addig a serdülőkor bekövetkeztével, a ciklikus hormonális változások hatására a két nem között látványos különbség alakul ki: a migrén a nőknél háromszor gyakrabban jelentkezik, mint a férfiaknál. A migrén esetében nem csupán a fájdalom az, ami kellemetlenségeket okoz, a fejfájást több különféle tünet is kísérheti. „Akkor beszélhetünk migrénről, ha a fájdalom többnyire féloldali, hullámzó és lüktető jellegű, és olyan erős, hogy az már a mindennapi tevékenységekben is akadályt jelent, fizikai terhelésre pedig az érintett állapota rosszabbodik. A fájdalom mellett a fény- és hangérzékenység, valamint a hányás és a hányinger is jelentkezhet kísérő tünetként” – magyarázza dr. Bozsik György.

A migrénen belül is megkülönböztetünk két típust: az aurával társuló és az aura nélküli rohamokat. Az aura – ami a migrénesek mintegy 30 százalékánál fordulhat elő – nem más, mint egy átmeneti idegrendszeri működészavarra utaló vizuális tünetegyüttes. Az érintettek villogó pontokat, cikcakkvonalakat látnak, de van, akinél percek alatt növekvő látótérkiesés is jelentkezik. Ezek az aurás tünetek 5 percig, de egy órán át is tarthatnak, majd ahogy a fejfájás elkezdődik, hirtelen meg is szűnnek.

Bár a migrén kifejlődésének pontos mechanizmusa máig sem teljesen tisztázott, az orvosok elképzelése szerint a fájdalmat az válthatja ki, hogy az agyburkokban bizonyos érfalak feszülése megváltozik, kémiai anyagok szabadulnak fel és helyileg úgynevezett neurogén gyulladás alakul ki. Dr. Bozsik György azt mondja, a migrénre való hajlam öröklődhet is a családban, de a környezeti tényezők és az életmód is szerepet játszhat a kialakulásában. Ha pedig valakiben megvan a hajlam, egy sor különféle tényező is kiprovokálhatja a rohamot.

„A migréneseknél az a küszöb, amit el kell érniük a kiváltó tényezőknek ahhoz, hogy elinduljon a fejfájás, olyan alacsony, hogy már egészen banális ingerek is fájdalmat tudnak okozni. Például az időjárás-változás, az alvásmegvonás, az alacsony vércukorszint, a rendszertelen evés, a kevés folyadék, a stressz vagy a nőknél az ösztrogénszint csökkenése a menstruáció táján” – mondja Bozsik doktor. A kínokat tompíthatja a homlokra helyezett hideg borogatás vagy egy zacskó fagyasztott zöldség.

2. A GYAKORI TENZIÓS FEJFÁJÁS

Gyakoribb, mint a migrén, de kevésbé fájdalmas. A tenziós fejfájás általában gyenge vagy közepesen erős, a halánték két oldalán jelentkezik, nyomó jellegű, a migrénre jellemző kísérő tünetek nélkül. Ezt a fejfájástípust élete folyamán szinte mindenki megtapasztalja, ám az esetek nagy részében enyhe lefolyású, és fizikai aktivitásra sem rosszabbodik. A tenziós fejfájás rendszerint jól kezelhető a recept nélkül kapható fájdalomcsillapítókkal. Komolyabb problémát az jelent, ha gyakorivá, akár mindennapossá válik. A tenziós fejfájás is gyakrabban jelentkezik a nőknél, mint a férfiaknál: a nők mintegy 80, míg a férfiak 70 százaléka szenvedi el élete során legalább egyszer. Gyakran előfordul az is, hogy a migréntől szenvedők egyidejűleg tenziós fejfájással is küzdenek.

„Míg a migrén kifejlődésében az érfalakból kiinduló impulzusok az elsődlegesek, addig a tenziós fejfájásnál az izmokból erednek a kezdeti ingerek” – magyarázza a szakember. Ez a típus további két altípusra osztható: az epizódszerű és a krónikus fajtára. Előbbit emlegetik stresszfejfájásként is, mert feszültség, szorongás, éhség, düh, lehangoltság vagy fáradtság hatására alakulhat ki. Krónikusnak nevezhető a tenziós fejfájás, ha minimum tizenötször jelentkezik havonta, legalább három hónapon át. Ez tulajdonképpen állandó fájdalmat jelent, még ha ennek intenzitása a nap során változik is. Kísérő tünete egyfajta zavarodottság.

3. CLUSTER, A FÉRFIAK MUMUSA

A cluster fejfájás igen ritka, adatok szerint a lakosságnak kevesebb mint 0,1 százalékát érinti, viszont az előbbiektől eltérően ez a típus a férfiak körében a gyakoribb. Súlyos, féloldali, szemüreg körüli fájdalmat okoz. A clusternek is lehetnek kísérő panaszai: ilyen az orrfolyás, a könnyezés, az érintett oldali szem vörössége, a szemhéj „lógása”, vagy az azonos oldali pupilla szűkülete. A fájdalom rendszerint éjjel alakul ki, de nem tart két óránál tovább. Igazán kínzóvá az teszi, hogy általában több hetes-hónapos periódusokban, naponta akár többször is jelentkezik. Az egyes fejfájós időszakok között aztán akár évekig is panaszmentesen élhet a beteg, mígnem ismét beüt nála egy sűrűn jelentkező rohamokból álló sorozat. Míg egy migrénes beteg a fejfájásroham alatt általában besötétített szobában fekszik, addig a cluster fejfájásos ember fel-alá járkál, mert „nem tud nyugton maradni” a fájdalomtól. A betegség okát, kialakulásának mechanizmusát a tudomány még nem ismeri, de – tapasztalatok szerint – a fejfájásrohamokat sok esetben az alkoholfogyasztás, a stressz, az erős fényhatás és bizonyos ételek fogyasztása provokálhatja ki. A fájdalom ellen a nyakra, illetve a fej hátsó részére helyezz melegítőpárnát.

Előfordulhat – főleg migrénes és clusteres fejfájás esetén –, hogy a patikákban vény nélkül kapható szerek nem válnak be. Ha a fejfájás már a mindennapi életedben is akadályoz, vagy olyan verziója jelentkezik, amit korábban még nem tapasztaltál, akkor dr. Bozsik György szerint mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni. Első lépésként elég lehet a háziorvosodat felkeresni, bizonyos migrénspecifikus gyógyszereket ugyanis már ő is felírhat. A fejfájásnak a felsoroltakon túl is végtelen számú oka lehet: magas vérnyomás, allergia, koffeinmegvonás, a szemizmok feszülése, fizikai megerőltetés, láz, pszichés trauma, arcüreggyulladás, daganat kialakulása az agyban... Ha háziorvosod szerint tüneteid alapján alaposabb kivizsgálásra van szükséged, beutalóval tovább is küldhet ideggyógyászati szakrendelésre.

Íme pár jógapóz is, fejfájás ellen: