Tudod mi a diszbiózis? Ez a betegség szinte biztos, hogy téged is érint!szséges bélflóra

Immunrendszerünk erőssége az emésztőrendszerünk állapotától függ. Ha ott minden rendben van, akkor szervezetünk ellenálló a kórokozókkal, vírusokkal szemben, egészségesek vagyunk, tele vitalitással. A bélflóra születésünk után alakul ki a bélrendszerünkben, amelyet ezután a táplálkozásunk és az életmódunk folyamatosan befolyásol. Bélflóránk mintegy 1014 mikroorganizmusból áll, melyek együttesen számos feladatot látnak el, többek között:

• Részt vesznek a tápanyagok szintetizálásában
• Megakadályozzák, hogy a bélfalon a szervezet számára kártékony anyagok átszivárogjanak
• Szerepük van az idegműködés támogatásában
• Egészségesen tartják az immunrendszert azáltal, hogy felismerik, mi a saját és mi az idegen anyag a szervezetben.

Ha a bélflóra egyensúlya felborul, az a test egészére is kihat. Eleinte csak bizonyos szervek, később a legtöbb szerv kénytelen ember feletti pluszmunkát végezni a káros folyamatok kompenzálására. Így elérkezik az a pont, amikor elindul a dominó-effektus és sorra jelentkeznek a tünetek. A baktériumok egyensúlyának felborulása sokáig főként emésztési problémákat okoz, azonban hosszabb távon gyulladásokhoz vagy krónikus, esetleg daganatos eredetű betegségekhez is vezethet. Kialakulhat irritábilis bél szindróma (IBS), gyulladásos bélbetegség (IBD), autoimmun betegségek, metabolikus betegségek (például elhízás, cukorbetegség, terhességi cukorbetegség), autizmus, idegrendszert érintő állapotok (például demencia, Parkinson-kór), daganatos betegségek (például mellrák, végbélrák).

Mi a diszbiózis?

Diszbiózist (dysbiosis) a jótékony baktériumok alacsony mennyisége, valamint a káros baktériumok, gombák vagy paraziták elszaporodása okoz. Az elmúlt évtizedben drámaian megnőtt ennek a betegségnek az előfordulása, ennek oka főként a helytelen táplálkozásban – élő táplálék helyett „halott”, tartósítószerekben és egyéb adalékanyagokban gazdag, viszont rostban és tápanyagokban szegény ételek fogyasztásában- és a stresszes, rendszeres mozgást nélkülöző életmódban keresendő.

Sokan igazából nem is figyelnek oda a tünetekre, a puffadásra, a fokozott bélgázképződésre, az egyre gyakrabban jelentkező hasi diszkomfort-érzésre. Így a probléma diagnosztizálatlan marad, egészen addig, amíg olyan súlyossá válik a helyzet, hogy beindul a dominó-effektus: az emésztőrendszer szervei – a bél, az epe, a vesék, a máj- valamint az idegrendszer (például a memória) is károsodnak.

Honnan ismerheted fel a diszbiózist?

A diszbiózisra utaló leggyakoribb tünetek a következők:

• Fokozott bélgáz képződés vagy puffadás, amely a hét legtöbb napján fennáll
• Sürgős székelési inger vagy nyálka megjelenése a székletben
• Fáradékonyság, tompaság, szorongás vagy depresszió
• Élelmiszer-allergiák, érzékenységek megjelenése
• Kellemetlen szagú lehelet
• Széklet állagának, színének megváltozása: hol laza széklet (akár hasmenés), hol székrekedés vagy a kettő kombinációja

Mi válthatja ki a bélflóra egyensúlyának felborulását?

• Ha korábban előfordult gyomorrontás vagy ételmérgezés
• Helytelen táplálkozás: allergén ételek fogyasztása, túl sok tartós és finomított, cukros, adalékanyagokkal, ízfokozókkal teletömött élelmiszerek, kevés rost fogyasztása
• Antibiotikum-kúra, bizonyos gyógyszerek rendszeres szedése
• Nem kezelt inzulinrezisztencia, cukorbetegség
• Reflux, gyomorégés kezelésére rendszeresen használt savlekötők
• Autoimmun betegségek pl. pajzsmirigy betegség, pszoriázis, sclerosis multiplex Enzimhiány (például kevés epesav), túl kevés gyomorsav
• Vitamin- és ásványianyag-hiány

Elizabeth Lipski, a Digestive Wellness (Az emésztés jólléte) c. könyv írója szerint négy különböző fajta diszbiózis létezik.

Olvasd el a galériában, a te panaszaidat a diszbiózis melyik típusa okozza!

Hogyan diagnosztizálható és kezelhető a diszbiózis?

Mielőtt elkezdenénk magunkat diagnosztizálni, érdemes klinikai táplálkozási szakértőhöz fordulni, aki valószínűleg átfogó székletvizsgálatot fog javasolni, amely megmutatja, hogy az illető szervezete milyen hatékonysággal emészti meg és szívja fel a tápanyagokat, illetve a felsorolt négy diszbiózis típus közül melyik okozza a problémát.

Például a béta-glükoronidáz magas szintje rothadás okozta diszbiózisra utal, míg az elszaporodott Candida albicans élesztőbaktériumok az erjedés okozta diszbiózis irányába mutatnak. A megfelelő mennyiségű lactobacillus illetve bifidusz baktérium hiánya jelzi, hogy hiány okozta diszbiózisról van szó, amely jól reagálhat a probiotikumos táplálék-kiegészítőkön alapuló kezelésre. Az Immunglobulin-A (IgA) abnormális szintje érzékenység okozta diszbiózist jelez, valamint megnövekedett allergiás hajlamot.

Az egyik legmodernebb vizsgálat a teljes baktériumflóra feltérképezésére a mikrobiom-vizsgálat, melynek lényege, hogy székletmintából, laboratóriumi körülmények között, speciális eljárással modellezik az egyén baktériumflóráját. Ez alapján pontosan – szinte darabszámra- meg tudják mondani, milyen hasznos és káros baktériumok, milyen arányban vannak jelen a szervezetben.

Sok információt lehet nyerni hasi- és kismedencei ultrahang vizsgálattal például a vese, epe, máj állapotára vonatkozóan és vérvétellel is (ez esetben a nagylaboron túl van pár speciális érték, amit érdemes megnézetni).

Ha megszületett a diagnózis, kezdődhet a kezelés, ami általában igen hosszadalmas folyamat (és függ az állapot súlyosságától). Az biztos, hogy minden esetben életmódváltásra van szükség, amelyben nagy segítséget jelent egy jó dietetikus és/vagy gasztroenterológus szakember.