Percenként 44 ember betegszik meg élelmiszerek miatt, pedig meg lehetne előzni a bajt

Borítókép: Percenként 44 ember betegszik meg élelmiszerek miatt, pedig meg lehetne előzni a bajt Forrás: Anna Shvets / Pexels
Június 7-én, vagyis ma van az élelmiszerbiztonság világnapja, mely bár nem kap akkora figyelmet, mint például a víz vagy Föld világnapja, legalább annyira fontos lenne foglalkoznunk vele. Az élelmiszer-eredetű megbetegedések ugyanis még mindig túl gyakoriak, és sajnos nem ritkán halállal végződnek. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) a fogyasztói tudatosság növelése érdekében „Safe2Eat” néven 18 országban indít átfogó kampányt, amelybe Magyarország a Nébih szakmai támogatásával kapcsolódik be.

Becslések szerint percenként 44 – vagyis Európában éves szinten 23 millió – ember érintett élelmiszer-eredetű megbetegedésben, amelyek közül átlagosan mintegy 4700 eset bizonyul végzetesnek. Bár laikusként azt gondolnánk, hogy többségében a higiéniás szabályokat elhanyagoló éttermek, boltok jelentik a betegségek fő forrását, szakemberek szerint a rosszullétek jelentős hányada a háztartások helytelen élelmiszerkezelési gyakorlataira vezethető vissza. Ennek pedig nem feltétlen az az oka, hogy nem foglalkozunk az ételek helyes tárolásával vagy a konyha tisztán tartásával, sokszor inkább arról van szó, hogy bedőlünk a különféle tévhiteknek. Egy korábbi magyar kutatásban például a válaszadók 83 százaléka mondta, hogy mindig megmossa a szárnyas húst felhasználás előtt. Ez viszont téves gyakorlat: a kórokozókat nem távolítják el a húsról, ellenben megfertőzhetik a mosogatót és a konyha egyéb felületeit, ahonnan aztán más ételre juthatnak. Szakértők szerint a hús mosása helyett jobb, ha papírtörlővel letörölgetjük, külön vágódeszkán készítjük elő a nyers zöldségek és gyümölcsök után, sütés vagy főzés közben pedig legalább 2 percig eléri a 75 fokot a hús belseje.

A fenti példából is látható, hogy mennyire fontos a témában a hiteles tájékozódás, a fogyasztói tudatosság kialakulását segítő szemléletformálás. Ennek jegyében indult a „Safe2Eat” kampány, amellyel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) az európai lakosság élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos tudatosságát szeretné előmozdítani. 2024-ben összesen 18 ország, többek között Románia, Csehország, Görögország, valamint Ausztria veszt részt a kampányban. Magyarországon az EFSA fő partnere a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Forrás: Leeloo The First / Pexels
Te is meg szoktad mosni a húst főzés vagy sütés előtt? Szakértők szerint nem kéne.

Sokkal kevesebbet tudunk az élelmiszerekről, mint kéne

Az EFSA 2023-as kutatása szerint az európaiak mintegy 70%-a érdeklődik az élelmiszerbiztonság iránt, ugyanakkor körülbelül 60%-uk túlságosan szakmainak és nehezen érthetőnek találja az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos információkat. Épp ezért az új kampány egyértelműen, pontosan és érthetően szeretné közvetíteni az élelmiszerek mögött álló tudományt. Legfőbb célja az, hogy a fogyasztók a mindennapi választásaik során a biztonságot és az egészséget szem előtt tartva, minél átgondoltabb döntéseket tudjanak hozni az élelmiszer-fogyasztásuk kapcsán.

A kutatás szerint ugyanis mindössze tízből három megkérdezett gondolja úgy, hogy eleget tud a kockázatok elkerüléséhez. Bár fontos hozzátenni, hogy 41 százalékuk egyébként megbízik a boltban vásárolt élelmiszerekben, ezért se foglalkoznak különösebben az élelmiszerbiztonsággal. Abban viszont jellemzően bizonytalanok, hogy mit is jelent ez a kifejezés: legtöbben a növényvédőszer maradványoktól és a húsfélék antibiotikum és hormon tartalmától tartanak, ha élelmiszerbiztonságról beszélünk, pedig a probléma sajnos jóval összetettebb ennél.

Forrás: Gustavo Fring / Pexels

Az élelmiszerek ára és íze mellett a biztonság a harmadik fő tényező, amit vásárláskor mérlegelnek a fogyasztók.

Tudatosság = biztonság

A kampány fontos témái közé tartoznak az élelmiszer-eredetű megbetegedések, a megfelelő élelmiszer-kezelési technikák, az élelmiszerjelölés olvasásának fontossága, vagy az élelmiszerhulladék-csökkentési gyakorlatok előmozdítása (utóbbinak szükségességét a kutatás is nagyban megerősíti, hiszen kiderült, hogy élelmiszervásárlásnál a megkérdezettek mindössze 16 százaléka veszi figyelembe az előállítás éghajlatra gyakorolt hatását). A kiegyensúlyozott táplálkozás és az étrend-kiegészítők biztonságossága mellett azt is hangsúlyozzák, hogy mindig fontos tisztában lenni az élelmiszereken feltüntetett, egészségre vonatkozó állítások tudományos hátterével. Hasznos, ha a fogyasztók ismerik az élelmiszer-adalékanyagokat, az új élelmiszerek biztonságosságát, valamint az élelmiszer-allergének jelenlétét is.

„Az európai fogyasztók az ár, az íz, a fenntarthatóság vagy az élelmiszer eredete alapján nap mint nap döntenek arról, hogy mit vásárolnak és mit esznek. Az EU szigorú élelmiszerbiztonsági előírásainak köszönhetően mindig biztosak lehetnek abban, hogy a megvásárolt és elfogyasztott élelmiszerek biztonságosak. A #Safe2EatEU kampány segíti a fogyasztókat, hogy magabiztosan hozhassák meg az élelmiszerekkel kapcsolatos döntéseiket; ehhez pedig az szükséges, hogy értsék a kapcsolatot az élelmiszerbiztonság tudománya és az asztalra kerülő ételek között” – mondta Bernhard Url, az EFSA ügyvezető igazgatója.

Az alábbi galériában összeszedtük, mire érdemes figyelned a konyhában, hogy elkerüld az élelmiszer-eredetű megbetegedéseket: