Borítókép: Egyszerre várunk babát, a sógornőm szerint elloptam előle a "showt" Forrás: Pexels.com/Pavel Danilyuk

Egyszerre várunk babát, a sógornőm szerint elloptam előle a "showt"

Úgy tűnik, nagyon is komolyan gondolja; a sértettsége nem egy pillanatnyi szeszély. S hogy miért orrolt meg a sógornő ilyen nagyon? Évi maga se érti igazán, de megpróbálja elmesélni.

„A sógornőm a 15. hétben, én pedig a 9. hétben járok. Nyilván ők tudták meg a férjével előbb, hogy gyermeket várnak, élesen megvan bennem, amikor izgatottan bejelentették. Bevallom, engem ez akkor eléggé rosszul érintett, mert a párommal már vagy egy éve próbálkoztunk a babával, de sajnos sikertelen.

Majd nagyjából egy hónapja csodával határos módon megfogant a picikénk! A vőlegényem a föld felett járt boldogságában és úgy érezte, ezt a fantasztikus hírt azonnal meg kell osztania az öccsével, aki a legjobb barátja is egyben. Nagyon örült, majd megkérdezte, hogy elmondhatná-e ő a hírt a sógonőmnek.

Utólag meg is értem, hogy miért.

Mint kiderült, rettenetesen fogadta, sírógörcsöt kapott. Szerinte ugyanis nekünk mindenekelőtt engedélyt kellett volna kérnünk arra, hogy egyáltalán belevágjunk a baba projektbe - amíg ő várandós. Vagy legalább azt illett volna megvárnunk, hogy eljussanak a második trimeszterbe. Végül, de nem utolsó sorban arról panaszkodott a párjának, hogy vajon miért van az, hogy neki semmi, de semmi nem jár „saját jogon”, mióta csak betette a lábát ebbe a családba.

Most őszintén, hogy is akartuk volna szándékosan háttérbe szorítani őket? Már ahogyan ő ezt az egészet értelmezi. Mi csak annyira meglepődtünk, hogy a hosszas próbálkozásainkat végre valahára siker koronázta, hogy lehet, emiatt egy kicsit túllőttünk a célon – de azt is csak legföljebb akkor, amikor elmondtuk, hogy jön a baba. A sógornőm azóta viszont szóba se áll velem, de még a vőlegényemmel sem.

Ha véletlenül összefutunk, akkor is csak fura pillantásokkal méreget.

Nekünk ez nagyon nehéz, mert a mi családunk nagyon összetartó, sokat járunk össze. Ezek után viszont el sem tudom képzelni, hogy lesz ez a jövőben. Enyhülésnek, „megbocsátásnak” ugyanis semmi jele. Olyannyira, hogy néha már azt képzelem, lehetséges, hogy tényleg mi csináltunk valami rosszat.

Szerintetek?”

Nálatok is úton van a baba? Nincs ötleted, hogyan jelentsd be kreatívan ezt az örömhírt? 15 tippet mutatunk, ami segíthet!