A runnerswolrd.hu cikke.

Mi is az az immunrendszer?

Az immunrendszer szervek, szövetek és sejtek együttese, melyek megvédik a testet a vírusoktól és baktériumoktól vagy bármilyen idegen anyagtól. Az immunrendszer fő feladata, hogy megkülönböztesse a saját és nem saját, vagyis idegen anyagokat.

• Az immunrendszer felismeri, semlegesíti és eltávolítja a kórokozókat: baktériumokat, vírusokat, parazitákat és gombákat, amelyek bekerülnek a testbe. Észre sem vesszük, de az immunrendszerünk minden nap védi bennünket. A rendellenesen burjánzó sejteket megöli, gombaspórákat kiírtja, a baktériumokkal és vírusokkal leszámol.
  
  
• Amikor az immunrendszerünk teljesítménye megváltozik, akkor beszélünk betegségekről.
  
  
• A kutatások azt mutatják, hogy ha az immunrendszerünk alulteljesít, akkor beszélünk fertőzésekről és immunhiányos megbetegedésekről, míg túlzott az aktivitása allergiás és autoimmun betegségeket eredményezhet.

Az immunrendszernek két része van:

Az egyik a veleszületett immunrendszerünk, mely általános, alapvető védelmet nyújt a kórokozókkal szemben. A másik az adaptív immunrendszerünk olyan speciális kórokozókra specializálódik, amelyekkel a test már kapcsolatba lépett. Adaptív immunrendszerünk működése sok dologtól függ, néhányat megemlítek a teljesség igénye nélkül: helytelen táplálkozás, stressz, szükségtelen antibiotikumkúrák, túl nagy tisztaság, túl sok fertőzés.Ez a két immunrendszer kiegészíti egymást bármilyen kórokozóval vagy káros anyaggal szembeni reakcióban.

Immunrendszerünk legnagyobb része, kb. 80%-a a bélrendszerben található. A hasznos baktériumok a bélnyálkahártyán helyezkednek el.

Mi a mikrobiom?

Bélflóra, vagy más néven mikrobiom, a vékony- és vastagbelünk egészséges működéshez szükséges baktériumok összessége. Egy felnőtt szervezetében közel 1,5 kilogramm mikroba él, így a mikrobiom gyakorlatilag a legnagyobb szervünknek is nevezhető.

A tudomány jelenlegi állása szerint több mint 400 féle bélrendszerünkben élő baktériumfajtát ismer. Ezeknek az élőlényeknek kulcsszerepük van életünk legalapvetőbb folyamataiban, például az emésztésünkben, az immunválaszainkban, de még a viselkedésünkre is hatással vannak.

Hogyan alakul a mikrobiomunk?

• Születésünk előtt a bélflóránk steril és közvetlenül születés után megkezdődik a baktériumok elszaporodás a bélrendszerünkben. A baktériumok kívülről kerülnek a szervezetbe: hüvelyi születés esetén az első kontaktus a hüvelyflóra, a második a kollosztrum, aztán az anyatej és ezután a környezetből bekerülő baktériumok. Normál esetben először a Lactobacillusok szaporodnak el a bélrendszerben, melyek a tej emésztésére szolgálnak.
  
  
• A bélflóra összetételének kialakulása függ a születés módjától, az újszülött környezetében található baktériumoktól, a táplálkozásunktól és az elfogyasztott vagy el nem fogyasztott antibiotikumoktól.
  
  
• 100 évvel ezelőtt a talajból bekerülő mikroorganizmusok képezték a bélflóra alapjait. Manapság a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása által megváltozott a bélflóránk összetétele is.
  
  
• Újszülött korban alakul ki az orális tolerancia, mely azért felelős, hogy a táplálékkal bejutó antigének és a bélflóra baktériumai ellen ne lépjen fel immunválasz, ezek a normális immunválaszhoz szükségesek, mivel a szervezet ellenanyagot termelő sejtjeinek 80%-a a bélnyálkahártyán van.

Mi építi a bélflórát?

Probiotikus élelmiszerek és a növényi rostok

A baktériumok (prokarióták, azaz nincs sejtmagjuk) teszik ki a beleinkben élő lények 90%-át, több mint 20 törzsbe sorolhatók. Minden embernek megvan a saját baktériumkészlete. A jó és rossz baktériumok egyensúlya jelenti azt hogy egészségesek vagyunk, de csak akkor működik ez a rendszer megfelelően, ha a kettő aránya ideális, azaz 85-15% a hasznos baktériumtörzsek javára. Abban az esetben ha az egyensúly a káros baktériumok felé billen, akkor a szervezet fogékonyabbá válik különböző megbetegedésekre. Itt lépnek a képbe a probiotikumok.

A probiotikumok az úgynevezett jó vagy szervezet számára hasznos baktériumok, nevük is ezt jelenti az „életért”. Ezek az elő mikroorganizmusok elfogyasztásuk révén visszaállíthatják a bélflóra állapotát, így támogatják az immunrendszer megfelelő működését a kórokozókkal szemben. A fent említett hasznos baktériumok túlélik a gyomorsav, az epesavak és az emésztőenzimek bontó hatását és élve eljutnak a vastagbélbe. A bélfalon megtapadva legkevesebb egy hétig élnek és kolonizációs képességüknél fogva elszaporodnak. Így védenek a káros mikroorganizmusokkal szemben, ezen kívül szerepet játszanak a bélrendszer működésében is. Nem mellesleg csökkentik a rossz, azaz LDL koleszterin és a trigliceridszintet is a vérben.

A probiotikus tulajdonsággal rendelkező élelmiszerek fogyasztásával lehetőségük van a bélflóra aktivitásának serkentésére, ezáltal az immunrendszer megerősítésére.

A cikk további részét a linkre kattintva olvashatod!

10 egészséges alapanyag, amiből nem árt betárazni