Tényleg hatékonyabb az antibakteriális szappan? És a vírusokra is hat?
Arról központilag értesülhettünk, hogy nem minden kézfertőtlenítő üti meg a mércét, és ugyan jobb híján használjunk bátran alkoholos gélt vagy spricnit, de mégiscsak az alapos, szappanos kézmosás a tuti tipp, ha higiéniáról van szó. Szappan és szappan között is van azonban különbség, nem csak az illatuk eltérő, és biztos nem véletlenül forgalmaznak ‘antibakteriális’ változatokat a közönséges változatok mellett, gondolhatnánk.
A kérdést alaposan körüljárták jó tíz évvel ezelőtt a Rutgers Egyetem Környezet- és Élettani Intézetének a kutatói is, Donald Schaffner mikrobiológus vezetésével. Először is fontos tudni, hogy akkor nevezheti egy gyártó antibakteriálisnak a termékét, ha meghatározott antiszeptikus anyagok valamelyike vagy azok kombinációja megtalálható az összetevők között. Ezek az anyagok közismerten képesek elpusztítani a kórokozókat: mikroszkopikus méretű patogéneket, betegséghordozó baktériumokat és vírusokat. A kutatócsoport megállapította, hogy az antibakteriális – tehát tulajdonképpen antiszeptikus – szappanok valóban hatékonyabbak a közönséges társaiknál a kórokozók elpusztításában, igaz, hogy csak egy paraszthajszállal.
A használt szappannál fontosabbnak bizonyult a kézmosás módja és időtartama. Ha elég sokáig és alaposan sikáljuk a kezünk minden porcikáját, akkor a legközönségesebb szappan is megteszi.
Tegyük hozzá, hogy a tanulmány a szappanok baktériumölő hatását mérte (nomen est omen, utóvégre a termékek is antibakteriális és nem antivirális címszóval kerülnek forgalomba. Ezzel együtt több kutató bizonyíték híján is fenntartja a véleményét, hogy az antiszeptikus szappanok vélhetően a vírusokkal szemben is hatékonyabbak. Dr. Adam Friedman, a George Washington University bőrgyógyász professzora szerint korrektebb lenne antimikrobiálisnak nevezni a hasonló termékeket, mert igazából többféle mikrobával szemben is hatásosak. Márpedig a vírusok is mikrobák, még ha a baktériumokhoz képest aprócskák is.
De hogyan fejtik ki a hatásukat ezek az antibakterimikrobiális anyagok? Ez az összetevőktől függ, de legtöbbször pozitív elektromos töltést hoznak létre, így részecskéik kötődni tudnak a kórokozók külső felületéhez, megbontva azok legkülső védőburkát. Ez a közönséges kézmosókhoz képest fokozott hatékonyságot biztosíthat. Bármilyen alapanyagból készülnek is, a hagyományos szappanok alapvetően úgynevezett felületaktív anyagok révén fejtik ki a hatásukat. Ezek a habzó vegyi anyagok magukhoz kötik a szennyeződéseket, a zsírt és a bőrön megtapadt mikrobákat is, amelyek a vízzel együtt távoznak. Ezért kell alaposan beszappanozni a kezünk teljes felületét és csak utána leöblíteni bő vízzel.
Az antibakteriális anyagok tehát önmagukban hatékonyabb vírusölők, de a szappannal kombinálva csupán marginálisan hatékonyabbak, hétköznapi használatban praktikusan nem mérhető a különbség. Mivel elsősorban baktériumok ellen fejlesztették ki ezeket a szappanokat, leginkább az élelmiszeriparban dolgozók használhatják ki az előnyeit: már rövidebb kézmosásnál is célzottan elpusztítja a kórokozókat. A Covid-19 elleni védelemen azonban ne számítsunk rájuk, mint csodafegyverre.
Az antibakteriális szappanok hátulütői
Nem használ, de legalább nem árt? Nem éppen így van! 2016-ban az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatal (FDA) tiltólistára tett néhány széles körben használt antibakteriális anyagot, mert nem bizonyítható a hatékonyságuk, viszont hosszútávon hormonelváltozásokat okozhatnak az emberi szervezetben. A szappangyártók ma már hanyagolják az irritáló hatású triklozán és a triklokarban (TCC) használatát, de ha ezeket látjuk egy antibakteriális szappan címkéjén az összetevők között, semmiképpen ne használjuk!