Amikor a saját lakásod betegít meg? De mi is pontosan a beteg épület szindróma?

A beteg épület szindróma nem újkeletű probléma, a WHO már 1984-ben felhívta rá a figyelmet, hogy az épületek akár 30% -ánál a rossz beltéri levegőminőség jellegzetes tünetegyüttest okozhat.
A Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) meghatározása szerint SBS-re érdemes gyanakodni, ha egy bizonyos épületben tartózkodva rendszeresen észleljük a kellemetlen tüneteket, és akut egészségügyi panaszaink jelentkeznek, ugyanakkor konkrét betegség vagy ok nem azonosítható.
Mivel a járvány terjedésének féken tartására bevezetett korlátozások, és a home office miatt jóval több időt töltünk az otthonunkban, ezért fontos, hogy ismerjük és felismerjük azokat a tüneteket, melyeket az SBS okozhat.
Az SBS tünetei lehetnek:
- Szemviszketés, könnyezés
- Orrfolyás
- Száraz és viszkető bőr
- Orrdugulás
- Krónikus arcüreggyulladás
- Fejfájás
- Hányinger
- Fáradtság
- Koncentrációs problémák
- Köhögés
Ezek a tünetek jellemzően mindig akkor jelentkeznek, ha az adott- rossz levegőminőségű- épületben vagy helyiségben tartózkodunk, majd távozást követően megszűnnek.
Az SBS fő kiváltója a rossz levegőminőség, amelyet okozhat egy beázást követően nedvesebb belső levegő, penész megjelenése. Ilyen esetben idővel a falak kiszáradnak, és a levegőminőséggel kapcsolatos probléma is megszűnik. Ha viszont a penészesedés az épület szerkezeti – például szigetelési – hiányosságaiból ered, akkor a tünetek tartósan fennmaradnak, amíg a szükséges átalakításokat el nem végezzük az épületen. A páratartalom és a penész mellett a belső levegő minőségét befolyásolja többek közt az épületen használt vegyi anyagok, fal- és bútorfestékek, oldószerek párolgása, a dohányzás, a fűtési mód – például fatüzelésű kandalló a lakásban – a nyílászárók, a szellőztetés módja, a nem megfelelően tisztított légkondicionáló használata.
Ha az utóbbi időben gyakran és rendszeresen visszatérő SBS-re utaló panaszaink vannak, javasolt szakembert felkeresni. A nátha tünetei általában 7-10 nap alatt elmúlnak, az ennél tovább fennálló légúti tünetek akár allergia, asztma vagy SBS jelei is lehetnek. Ilyen esetben fontos a tünetek kezelése, ám a panaszok csak akkor fognak tartósan elmúlni, ha a kiváltó okot is sikerül megszüntetni.
Az NHS (National Health Service) az alábbi ajánlásokat fogalmazta meg a beteg épület szindróma kezelésére:
- Fontos, hogy odafigyeljünk a lakás hőmérsékletének és páratartalmának szabályozására. Nappal melegebb, 24 C körüli, éjjel hűvösebb, 20 C körüli hőmérséklet az ideális. A páratartalmat tartsuk 40-50% között.
- Fontos az épületben használt légkondicionáló rendszeres időközönként történő tisztítása.
- A tisztítószereket tároljuk biztonságosan, rendszeresen ellenőrizzük, nem szivárognak-e.
- A lakásban naponta több alkalommal, röviden szellőztessünk (pár percre csináljunk kereszthuzatot).
- Iktassunk be képernyőmentes szüneteket a munkában, ha van rá mód, tartózkodjunk ezalatt a szabad levegőn.
- Kerüljük – legalább - az épületben a dohányzást.
Forrás: Budai Allergiaközpont