Amikor a saját lakásod betegít meg? De mi is pontosan a beteg épület szindróma?

2021. Február 12.

Forrás: GettyImages/Pixelfit

A Budai Allergiaközpont szakembere mondja el, mi is pontosan az SBS (sick building syndrome), melyek a tünetei, miért veszélyes és hogyan védheted ki a kialakulását.

A beteg épület szindróma nem újkeletű probléma, a WHO már 1984-ben felhívta rá a figyelmet, hogy az épületek akár 30% -ánál a rossz beltéri levegőminőség jellegzetes tünetegyüttest okozhat.

Beteg épület szindróma (sick building syndrome - SBS) néven ismert az a tünetegyüttes, amely a zárt térben lévő rossz levegőminőség miatt jelentkezik.

A Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) meghatározása szerint SBS-re érdemes gyanakodni, ha egy bizonyos épületben tartózkodva rendszeresen észleljük a kellemetlen tüneteket, és akut egészségügyi panaszaink jelentkeznek, ugyanakkor konkrét betegség vagy ok nem azonosítható.

Mivel a járvány terjedésének féken tartására bevezetett korlátozások, és a home office miatt jóval több időt töltünk az otthonunkban, ezért fontos, hogy ismerjük és felismerjük azokat a tüneteket, melyeket az SBS okozhat.

Az SBS tünetei lehetnek:

Szemviszketés, könnyezés
Orrfolyás
Száraz és viszkető bőr
Orrdugulás
Krónikus arcüreggyulladás
Fejfájás
Hányinger
Fáradtság
Koncentrációs problémák
Köhögés

Ezek a tünetek jellemzően mindig akkor jelentkeznek, ha az adott- rossz levegőminőségű- épületben vagy helyiségben tartózkodunk, majd távozást követően megszűnnek.

szellőztetés, egészségmegőrzés, koronavírus

Forrás: Getty Images

Otthonom

2021. Február 8.

Hogyan szellőztessünk télen?

Az SBS fő kiváltója a rossz levegőminőség, amelyet okozhat egy beázást követően nedvesebb belső levegő, penész megjelenése. Ilyen esetben idővel a falak kiszáradnak, és a levegőminőséggel kapcsolatos probléma is megszűnik. Ha viszont a penészesedés az épület szerkezeti – például szigetelési – hiányosságaiból ered, akkor a tünetek tartósan fennmaradnak, amíg a szükséges átalakításokat el nem végezzük az épületen. A páratartalom és a penész mellett a belső levegő minőségét befolyásolja többek közt az épületen használt vegyi anyagok, fal- és bútorfestékek, oldószerek párolgása, a dohányzás, a fűtési mód – például fatüzelésű kandalló a lakásban – a nyílászárók, a szellőztetés módja, a nem megfelelően tisztított légkondicionáló használata.

Ha az utóbbi időben gyakran és rendszeresen visszatérő SBS-re utaló panaszaink vannak, javasolt szakembert felkeresni. A nátha tünetei általában 7-10 nap alatt elmúlnak, az ennél tovább fennálló légúti tünetek akár allergia, asztma vagy SBS jelei is lehetnek. Ilyen esetben fontos a tünetek kezelése, ám a panaszok csak akkor fognak tartósan elmúlni, ha a kiváltó okot is sikerül megszüntetni.

Az NHS (National Health Service) az alábbi ajánlásokat fogalmazta meg a beteg épület szindróma kezelésére:

Fontos, hogy odafigyeljünk a lakás hőmérsékletének és páratartalmának szabályozására. Nappal melegebb, 24 C körüli, éjjel hűvösebb, 20 C körüli hőmérséklet az ideális. A páratartalmat tartsuk 40-50% között.
Fontos az épületben használt légkondicionáló rendszeres időközönként történő tisztítása.
A tisztítószereket tároljuk biztonságosan, rendszeresen ellenőrizzük, nem szivárognak-e.
A lakásban naponta több alkalommal, röviden szellőztessünk (pár percre csináljunk kereszthuzatot).
Iktassunk be képernyőmentes szüneteket a munkában, ha van rá mód, tartózkodjunk ezalatt a szabad levegőn.
Kerüljük – legalább - az épületben a dohányzást.

Forrás: Budai Allergiaközpont