Elkerülhetetlen a felejtés? Egyre nő az Alzheimer-kórban és demenciában szenvedők száma

alzheimer,demencia Forrás: Getty Images
Sajnos nem túl kecsegtető a jövő, amit számos kutatás eredménye előre jelez, rohamosan nő ugyanis az Alzheimer-kóros, illetve a más betegségből kifolyólag demenciától, azaz a szellemi képességek hanyatlásával járó állapottól szenvedő idős betegek száma. Utánajártunk, hogy miért van ez így, és mit jelent pontosan ez a tünetegyüttes.

Korral jár?

Közkeletű tévhit, hogy az Alzheimer-kórt, illetve az egyéb demenciákat a természetes öregedés velejárójának kell tekinteni, pedig az agyat érintő betegségeket semmi esetre sem szabad összekeverni az életkorral természetesen összefüggő memóriazavarokkal. A betegek számát nehéz megbecsülni, de közvetlenül már Magyarországon is többszázezer érintettről beszélünk, a közvetetten érintett családtagokkal és hozzátartozókkal együtt pedig ez a szám az egymillió felé közelít. A járványszerű növekedésért felelős lehetséges okokról már sokféle teória született, a tudósok azonban egyben egyetértenek: az idősödő társadalom és a hosszabb élettartam nem kedvező a demencia szempontjából. A kockázat ugyanis ugrásszerűen nő az életkor előrehaladtával – míg a 65 év körüliekenek nemzetközi szinten körülbelül 5 százaléka érintett, a 90. életévüket elérőknek már közel felénél diagnosztizálnak valamilyen mértékű demenciát.

Mi az a demencia?

A demencia tulajdonképpen nem önálló betegség, hanem egy tünetegyüttes, amelynek a hátterében mindig agyi elváltozások állnak. A tünetek rendkívül sokfélék lehetnek, amelyek ráadásul akár 10-30 évvel a kiváltó betegség diagnosztizálása előtt is megjelenhetnek, a demencia ugyanis progresszív állapot, ami azt jelenti, hogy a kezdetben akár jelentéktelennek tűnő jelek fokozatosan súlyosbodnak annak következtében, hogy egyre több agysejtet érint a károsodás. A kórkép indulhat feledékenységgel, a rövid távú memória és a térbeli tájékozódás zavarával, a nyelvi képességek és a megértés romlásával. Később a beteg mindennapi viselkedése, kedélyállapota is megváltozhat, gyanakvó, depresszív magatartással járhat, végül sajnos az érintett eljuthat odáig, hogy nem tudja magáról, kicsoda, hol van, milyen évet írunk, illetve biológiai szükségleteit sem képes egyedül elvégezni, sőt, sokszor a közvetlen családtagjait sem ismeri fel. Éppen ezért gyanú esetén nagyon fontos a mielőbbi kivizsgálás, és adott esetben a diagnózis felállítása, hiszen különböző gyógyszerekkel, terápiákkal több tünet nagymértékben csökkenthető, ami hozzájárul a páciens, és persze családtagjai életminőségének javulásához, fenntartásához.

Mi okozhatja?

Számos betegség okozhat demenciát, a legtöbben mégis a gyógyíthatatlan Alzheimer-kórból kiinduló problémaként azonosítják a tüneteket. Nem véletlen, hiszen a legtöbb demens betegnél valóban ez az agyi keringészavarból eredő, szellemi hanyatlással járó kórkép áll a háttérben, de a szakértők szerint fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy az agyat érintő számos más betegség is károsíthatja a gondolkodási, emlékezeti és döntési folyamatokat. Ilyenek lehetnek például a sztrók, amely esetében a betegek harmada szenved maradandó agykárosodást, a Parkinson-kór egy bizonyos formája, az Alzheimerhez hasonló Lewy-testes betegség, a fejet érintő sérülések és további kórképek. Ezek az állapotok nagyon hasonló, illetve egymást átfedő tüneteket is mutathatnak, így sok esetben a demenciát nem egy, hanem több probléma okozza. Érdemes tudni, hogy számos gyógyítható gond esetében is megjelenhetnek a demenciához hasonló tünetek, például vitaminhiányos állapotok, pajzsmirigy-betegségek, alvászavarok vagy lelki eredetű betegségek esetében – ezek kezelésével a tünetek is orvosolhatók, így, ha bármilyen aggasztó dolgot tapasztalunk, azonnal forduljunk szakemberhez. A demenciához vezető betegségek többsége sajnos nem megelőzhető, hiszen kialakulásuk pontos okát a mai napig kutatják, de egészséges életmóddal, a dohányzás és alkoholfogyasztás mellőzésével csökkenthető a kockázat mértéke.

Korai felismerés

A legfontosabb tehát, hogy főleg az ijesztőnek tűnő tüneteket ne söpörjük a szőnyeg alá, hanem mielőbb forduljunk orvoshoz, mert annál nagyobb az esély a betegség lefolyásának lassítására, befolyásolására. Ehhez persze érdemes tudni, melyek a természetes öregedés velejárói, néhány különbség ugyanis elég jellemző formában jelenik meg. Ha például szerettünk évekkel ezelőtti sztorira, vagy régi ismerős nevére nem emlékszik, az természetes lehet, ellenben azzal, ha közvetlen rokonait nem tudja megnevezni, vagy friss események merülnek feledésbe, esetleg rendszeresen nem találja a szavakat, így feltűnő módon, időnyerésre szolgáló szünetekkel és töltelékszavakkal telik meg a beszéde. Kezdődő demencia esetén az is jellegzetes tünet lehet, hogy bár a családtagok aggodalommal figyelik az érintett memóriájában bekövetkező romlást, az adott személy semmilyen problémát nem érzékel.

Forrás: felejtek.hu

Olvasd el ezeket az idézeteket is: