Dinnyés Dániel különleges előadást tart a MÜPA-ban fiataloknak

Borítókép: Dinnyés Dániel különleges előadást tart a MÜPA-ban fiataloknak
A hallgatók által sosem látható folyamatba próbálnak a koncertek során betekintést nyújtani, a fő kérdés az, mi minden történik, történhet egy zeneszerzővel komponálás közben.

A zene mindenkié – avagy minden, ami zene

A Nemzeti Filharmonikusok ifjúsági bérletének október 28-i első koncertjén a Müpa Fesztivál Színházban Edvard Grieg Ibsen drámájához komponált kísérőzenéjét hallhatják a komolyzene iránt érdeklődő fiatalok. Egy vadregényes északi erdő misztikus lényeivel benépesített világa mutatkozik be, miközben a házigazda-karmester Dinnyés Dániel beavatja a hallgatóságot a komponálás folyamatába, a hangszerelés, a hangszerkezelés, vagy a hangszínkeverés világába.

Dinnyés Dániel a Nemzeti Filharmonikusok fiataloknak szánt sorozatának házigazdája és karmestere. A hallgatók által sosem látható folyamatba próbálnak a koncertek során betekintést nyújtani, a fő kérdés az, mi minden történik, történhet egy zeneszerzővel komponálás közben. „Milyen hihetetlen mennyiségű lehetőség közül születik meg az az egy megoldás, amit később úgy azonosítunk be, hogy a “Fantasztikus szimfónia”. Hogyan válik több ceruzapont és vonal egy életünket végigkísérő dallammá, zeneművé.” – magyarázza Dinnyés Dániel, majd folytatja. „Kutakodunk továbbá a hangszerelés lenyűgöző és mindennél sokszínűbb világában is, valamint a hangszerkezelés és hangszínkeverés utánozhatatlan tudományában. Megkeressük, mitől válhat élővé egy dallam, és miként lesz a kíséret tűnél is pontosabb iránymutatója az érzéseknek és formáknak. Mindezt ráérősen. Cseppet sem siettetve a zene bennünk való megszületését.”

Az ifjúsági bérlet első koncertjén Henrik Ibsen 1867-ben befejezett Peer Gynt című színpadi művéhez komponált kísérőzene csendül fel. A drámaíró maga kérte fel 1874-ben Edvard Grieget, hogy komponáljon kísérőzenét a dráma ősbemutatójára. Erre végül 1876-ban került sor. Grieg több mint húsz tételnyi zenét írt. A tételekből később két hangversenyszvitet is összeállított, melyek napjainkban is gyakran hallhatók koncertpódiumon. Olyan közismert tételei szerepelnek bennük, mint az „Anitra tánca”, „Solvejg dala”, vagy „A hegyi király csarnokában”. Grieg kísérőzenéje nem Ibsen drámájának modernségét ragadja meg, hanem inkább a vadregényes északi erdők misztikus lényekkel benépesített világát mutatja be. 1948-ban Harald Saeverud norvég zeneszerző új kísérőzenét komponált a Peer Gynthöz, így Grieg zenéjét napjainkban inkább csak részleteiben – gyakran ironizálva – idézik a színmű előadásain.

Közreműködik:

Dinyés Dániel karmester Nemzeti Filharmonikus Zenekar